Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-185. Törvényjavaslat a mértékek használatáról és ellenőrzéséről

185. szám. 73 • ' Ezen intézkedés a következőkben találja indokolását. A hitelesitós jegye valamely mértéken vagy mérőeszközön amryit jelent, hogy a kérdéses mértéket vagy mérőeszközt ahhoz értő egyén hivatalosan megvizsgálta és a törvény vagy rendeletek által előirt követelményeknek megfelelőnek találta, továbbá hogy a mérték vagy mérőeszköz szerkezetében biztosítók rejlik arra nézve is, hogy az rendes használat mellett helyességét egy bizonyos ideig, még pedig rendszerint az előirt líjból való hitelesitós idejéig megtartja. Ezek a feltételek azonban a hordókra nem alkalmazhatók, mert a hordó tulajdonképen nem mérték és nem is mérőeszköz, hanem csupán tarfcány, a melyben az árú foglaltatik, a melybe mintegy csomagolva van, úgy, hogy már ennélfogva is tulajdonkópen a hordóban levő árúval folytatott kereskedés nem a mórtékhitelesitósi törvény, hanem az 1893. évi XXXIV. törvényczikk: a csomagárútörvóny határozatai alá tartozik. Oda tartoznék nevezetesen még azon esetben is, ha a hordó térfogata birna azon állandósággal, a melyet a hitelesithetősóg megkövetel. Ismeretes azonban, hogy a hordó ür* tartalmában rendes használat mellett is aránylag igen nagy változások állhatnak elő és ebből kifolyólag a hordókat olyan hitelesítő jegygyei, mint a közforgalmi mértékeket, a melyek bizonyos állandóságot biztosítanak, ellátni nem szabad. A hordóknak jelzett tulajdonságából következik egyszersmind az is, hogy rájuk nézve az időszakos jelzés időszaka sem szabható meg észszerű módon, mert a hordók ürtalmában a rendes kezelés mellett két hét alatt is nagy változás állhat elő, esetleg pedig 10 óv alatt sem következik be lényeges változás. így például szesz- vagy borszállító hordó, a mely rendeltetési helyére érve kiüríttetik ós száraz raktárba vagy esetleg napos helyre kerül, rövid idő alatt összeszárad; mig ha esetleg a borral telt hordó évekig a pinczében áll, annak térfogata vagy egyáltalán nem, vagy legalább is számbavehető módon változni nem fog. A helyes megoldás itt az, hogy a hordó, a mely a fentiek szerint különben sem mérték, ne essék hitelesítés és időszakos újrahitelesítés alá. Mindazon által a hordón annak ürtalmát hitelesen meg kell jelölni, a hordók űrtartalmáért pedig mindenkor az legyen felelős, a ki azon valamely változtatást, például a száradás következtében abroncsmeghuzást vagy sörös hordóknál szurkolást végzett. Ez nehézségbe annál kevésbé ütközik, mert a hordónak űrtartalmát bárki a legegyszerűbb módon, például egy hitelesített 10 vagy 20 literes folyadókmérték és víz segítségével ellenőrizheti és ha a hordó űrtartalma nem felel meg többé a hordón levő hivatalos jelzésnek, az illető a hordón a jelzést megsemmisítvén, a hordót a legközelebbi hordójelző hivatalban újra jelezteti. Ez által el van érve az, hogy a hordók csakis akkor jéleztetnek újból, ha arra ténjdeg szükség van ós mindamellett a kereskedelem biztonsága meg van óva. Egyrészt ezen intézkedés, másrészt pedig azon körülmény, hogy a hordók, mint súlyosabb tárgyak nehezen szállíthatók, szükségessé teszi azt, hog}^ a közönség a hordójelző hivatalokat lehetőleg közel kapja. E czélból a hordójelző hivatalok felállítása lehetőleg megkönnyítendő. Ezen okból intézkedik a javaslat oly módon, hogy a szükséghez képest bármely törvényhatóság állithasson fel hivatalt, ós rószben ezen okból van a javaslatban a hordójelző képesítése is sokkal kjsebbre szabva, mint .a hitelesítőké. (26. §.) Czólom az, hog}>- kisebb forgalmú hivataloknál a hordójelzés teendői olyan egyénekre: tanítókra vagy kisebb állami vagy törvényhatósági hivatalKépvh. iromány. 1906—1911. IX. kötet. 10