Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-183. Törvényjavaslat a hazai ipar fejlesztéséről
183. szám, 25 igy biztosított helyzetet netalán indokolatlanul kihasználni akarná, az emiitett kötelezettség alól felmentésnek is legyen helye. Ezt czólozza a 14. §. második bekezdése, de ezt á jogot kizárólag csak a legfőbb kormányhatóságoknak tartva fenn, hogy ez által garanczia szereztessék az iránt, miszerint ez a felmentési jog nem fog helyi befolyásoknak alávettetni, hanem csak valóban indokolt esetekben fog alkalmaztatni. A hazai beszerzési kötelezettség tekintetében némileg különleges elbánás alá esnek az u. n. közös közlekedési vállalatok, melyekre nézve egyrészt természetes, hogy a hazai beszerzési kötelezettség csak azok magyar vonalaira vonatkoztatható, másrészt üzleti és üzemi viszonyok folyománya, hogy bizonyos központi beszerzés alá eső, az illető vállalat egész üzemére vonatkozó beszerzéseknél kivételek tehetők. Ezek a kivételek kétoldalúak, javunkra is eshetnek, hátrányunkra is lehetnek, de az üzem természeténél fogva gyakran szinte elkerülhetlenek. Meg lévén állapitva a hazai beszerzési kötelezettség, gondoskodni kell teljesitósónek megfelelő, lehetőleg egyöntetű végrehajtásáról és a tényleges teljesítés ellenőrzéséről is. Ez iránt rendelkezik a 15. §., melynek első bekezdése az egész ellenőrzést — természetszerűleg — a kereskedelemügyi minister ügykörében összpontosítja, második bekezdésében ugyancsak a kereskedelemügyi ministerre ruházza — a törvényhatóságok ós községek kivételével — azt a jogot, hogy a beszerzés, kiírás, odaítélés és szerződéskötés módját rendeleti utón szabályozza. Önként érthető, hogy Horvát-Szlavonországok autonóm hatóságait ós hivatalait illetőleg ez a jog a bánt illeti. A mi az ellenőrzést illeti, ez továbbra is a kereskedelmi múzeum által fog gyakoroltatni, mely e végből a szükséghez képest megfelelő személyzettel lesz ellátandó. Eddig a központi nyilvántartáson kivül a külső ellenőrzési teendőket két műszaki közeg látta el, az 1907. évre két további műszaki állás rendszeresítése vált szükségessé, valószínű azonban, hogy még ez sem lesz elégséges, hanem további szemólyszaporitás lesz szükséges, mert ez a fontos ügy csak úgy lesz igazán hasznos hazai közgazdaságunkra, ha az ellenőrzésről a legszélesebb körben gondoskodnunk ós egyetlen szállítás sem marad ellenőrizetlenül. Rendkívül nagy fontosságú az egységes végrehajtás is, mely az erre természetszerűleg legilletékesebb kereskedelemügyi ministerre bizatik. A mai állapot meglehetős zavaros e tekintetben, a mi a szállításokban részt venni kívánó iparosra rendkívül hátrányos, gyakran éppenséggel lehetetlenné teszi neki a versenytárgyalásokon való résztvételt. Egyes hatóságok szinte lehetetlen feltóteleket állítanak fel ós e részben talán elég utalnom a régi, igen sok vonatkozásukban elavult különböző építési feltótelekre, melyek ennek következtében tetemesen drágítják is az állami építkezéseket. Az egységes végrehajtás rendjén mód lesz arra, hogy az összes közhatóságok egyenlő eljárást kövessenek, egyenlő feltóteleket ós módozatokat állapítsanak meg, a mi az ipar tetemes könnyebbségére leend. Ez a szakasz végül még egy rendelkezést tartalmaz, melyet itt külön ki kell emelnem: az 1897. évi XX. t.-cz. 38. és 39. §-ait tulajdonképpen hatályon kivül helyezi. Az idézett törvény ezen szakaszai a végrehajtás rendjén igen sok nehézséget ós oknólküli költséget okoztak. Teljesen felesleges módon nehezítették az eljárást ós illusoriussá teszik a közszállitásoknak iparfejlesztési czélokra való felhasználását. Képvh. iromány. 1906—1911. IX. kötet. 4
