Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-183. Törvényjavaslat a hazai ipar fejlesztéséről

183. szám. 21 nincs kizárva, hogy egyes gyáripari ágaink rendkívüli védelemre szorulhat­nak. Erre az esetre lesz igénybe vehető az ezen szakaszban megadott fel­hatalmazás, mely egyes vállalatokra sohasem lesz alkalmazható, hanem mindenkor csak egész iparágakra. Ebben az utóbbi körülményben rejlik egy­úttal biztositéka is annak, hogy ez a felhatalmazás tényleg csak akkor ós csak kivételesen fog igénybe vétetni, ha tényleg nagyon fontos közgazdasági érdekek fogják azt kivánni. A 6. §. kiterjeszti a vasúti kedvezményeket. Eddig a m. kir. állam­vasutakon ós a kamatgarantiát élvező vasutakon a kedvezményezett gyá­rak épitéséhez és berendezéséhez szükséges anyagok és tárgyak önköltségen való szállítása volt csak biztosítva. A javaslat fentartva ezt a kedvezményt, jövőre nézve felhatalmazza a kereskedelemügyi ministert, hogy a gyáraknak általában, tehát nemcsak a kedvezményekben részesülőknek, az iparvágányoknak önköltségen való épít­tetését ós a tolatási költségek leszállítását egészen az önköltségekig, sőt utóbbiak teljes elengedését is bizonyos időre biztosithassa. Az ily vasúti kedvezmények szorosan véve nem is tartoznának tör­vénybe, mert a tarifapolitika administrativ ügykörbe tartozván, az a keres­kedelemügyi minister rendelkezési jogkörébe esik. Az eddigi három hasonló törvény azonban az önköltségi szállítási ked­vezményekre is kiterjedvén, az ujabb vasuti kedvezmón} r ek is ide voltak fel­veendők, a mi egyébként czólszerű is, hogy ennek révén az iparvállalatot létesíteni akaró tőke eleve tájékozva legyen a nyerhető kedvezményekről Az iparvágányok tekintetében eddig némileg tartózkodó állást foglalt el a vasuti igazgatás. Ezt a felfogást nem oszthatom, a mennyiben az ipar­vágány mindenképen alkalmas a vasút forgalmának növelésére és mint ilyen, lehetőleg előmozdítandó A javaslat 7. §-ának első bekezdése lényegében azonos az 1899. évi XLIX. t.-cz. 6. §-ával, csupán a kedvezmények engedélyéhez kötött feltótelek körét terjeszti még ki. Egészen új rendelkezést tartalmaz ellenben ezen szakasz második be­kezdése, mely fentartva indokolt esetekre a kereskedelemügyi minister fel­mentését, kötelezi a kedvezményekben részesülő vállalatot, hogy a gyárának épitéséhez és berendezéséhez, rígyszintén az üzemhez szükséges anyagokat, félgyártmányokat ós tárgyakat, a mennyiben a magyar korona országaiban megfelelően készülnek, illetve termeltetnek, a hazai ipar, illetve termelés révén tartoznak beszerezni. Akkor, midőn az állam rendkívüli kedvezményeket nyújt az iparnak, illetve rendkívüli eszközökkel fejleszti azt, a legkevesebb, a mit attól megköve­telhet, hogy a hazai ipari termelést maga részéről is előmozdítsa, illetve, ha hazai anyagok rendelkezésre állanak, ezek feldolgozására legyen köteles Ez a feltétel a kedvezmények és államsegély engedélyezésekor eddig is kiköttetett, de sokkal hatékonyabban lesz alkalmazható, ha erre nézve tör­vényes kötelezettség áll fenn. Ezzel a kötelezettséggel szemben azonban gondoskodni kell oly eshető­ségekről is, ha a hazai termelés az ezen rendelkezéssel neki biztosított helyze­tét indokolatlanul kívánná kihasználni, mivel szemben viszont védeni kell a keletkező uj ipart, el is tekintve attól, hogy a nyújtható kedvezmények pénzértéke esetleg kisebb lehet, mint a befektetéseknek ily módon való emelkedése, vagy az üzem költségei. Ily esetekre szolgál a kereskedelemügyi ministemek e szakaszban adott felhatalmazás. ; :,

Next

/
Oldalképek
Tartalom