Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

186. szám. 25:7 nincs megelégedve,, joga van kérésétől elállani, vagyis ez esetben fenmarad az előbbi állapot, az illető járadékának élvezetében marad továbbra is. A törvényjavaslat 98. §-a a járadékokat minden körülmény között a 08. §. sérült és családja javára biztosítja, illetőleg gondoskodik arról, hogy az sem foglalás, sem elzálogolás, sem átruházás tárgyát ne képezhesse, sőt egyúttal arra nézve is intézkedik, hogy jóhiszeműség czímón se lehessen a járadékra foglalást eszközölni, szóval a czél ebben a járadéknak minden tekintetben való biztositása. Csak egy eset képez kivételt ós ez ismét a törvényjavaslat humanisztikus szelleméből folyik, nevezetesen, ha a járadékot élvező nem teljesiti a törvény­javaslat értelmében kártalanításra jogosult hozzátartozóival szemben fennálló eltartási kötelezettségeit és e czímen érvényesíttetnek ellene igények. A mily indokolt a járadékok teljes biztositása a sérült részére, bizonyára épen olyan indokolt ez a kivétel is. -,-•...•}'. II. RÉSZ. Szervezet. IX. FEJEZET. Biztosítási szervezet. A törvényjavaslat 99. ós 100. §§. azt a biztositási szervezetet jelölik 99., 100. meg, mely a munkásoknak betegség ós baleset esetére való biztosításával a §§. törvényjavaslat szerint foglalkozni fog. Mint az általános indokolásban meg­említettem, úgy a betegség, mint baleset esetére való biztosítás czéljából a törvényjavaslat egy országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár felállítását tervezi, arra való tekintettel, hogy csekélyebb ipari érdekeltsé­günk mellett a balesetbiztosítás gazdaságos keresztülvitele csakis országos szervezet létesítése utján van biztosítva ós a betegség esetére való biztosítás fontos érdekeit is csak az erre a czélra rendelkezésre álló anyagi erők országos egyesítése utján lehet biztosítani. Miután azonban úgy a baleset, mint a beteg­ség esetére való biztosítás gyakorlati keresztülvitele czéljából az országos pénztárnak olyan helyi közvetítő szervekkel kell rendelkeznie, a melyek a biztosítottak ós azok munkaadóinak az országos pénztárral való érintkezését közvetítik ós ezek a közvetítő szervek legczélszerűbben szintén a biztosításba bevont érdekeltségnek, nevezetesen a munkaadóknak és a munkásoknak önkor­mányzati részvétele mellett alakithatók, ennélfogva a törvényjavaslat erre a közvetítési működésre az 1891: XIV. t.-cz. által létesített kerületi beteg­segélyző pénztárak és illetőleg a törvényjavaslat szerint kerületi munkásbiz­tositó pénztárak szervezetét használja fel. Ezek a munkásbiztositó pénztárak az országos pénztárnak ugy a betegség, mint a balesetbiztosításnál egyaránt közvetítő szerveiül fognak szolgálni. - • ­E pénztárakon kivül a törvényjavaslat ugyancsak fentartja az 1891 : XIV. t.-cz. által létesített vállalati betegsegélyző pénztári szervezetet, ideértve a közlekedési vállalati betegsegélyző pénztárakat is, abból az okból, melyre az általános indokolásban szintén már utaltam, mert ez a vállalati betegsegélyző pénztári szervezet a munkaadók jótékonyságának ós a munkásegészsógügy érdekében kifejthető tevékenységének a legalkalmasabb teret nyújtván, egy­Képvh. iromány. 1906—1911. IX. kötet, 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom