Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-183. Törvényjavaslat a hazai ipar fejlesztéséről
18 183. szám. A kedvezményeket kiterjeszti a törvényjavaslat az 1899. évi XL1X. törvényczikk hatályba lépte óta keletkezett, vagy ezentúl létesítendő úgynevezett ipari közműhelyekre, valamint villamosságot előállító ipartelepek azon üzemeire, melyek ipari vagy mezőgazdasági czélokra villamos energiát szolgáltatnak. Ebben a rendelkezésben két irányú ujitás van. Áz egyik a közműhelyekre vonatkozó. A közműhelyek az 1899. évi XL1X. törvényczikk hatályba lépte után létesültek azzal a czóllal, hogy a gépek használatára utalt kézműipar fejlesztésének hathatós eszközóvó váljanak. A nagyobb iparral biró nyugoti államokban ezek a közműhelyek tén} T leg hathatós előmozdítói lettek a kisipar fokozatos átalakulásának. Azok a tapasztalatok, melyeket ezekkel a külföldön tettek, az akkori kereskedelemügyi kormányzatot is arra indították, hogy kísérletet tegyen ezekkel nálunk is. Három ily közműhely állíttatott fel megfelelő államsegély engedélyezésével. Kettő Budapesten, egy Aradon. Az egyik budapesti eredményt igórő, a másik kettő igen nehezen halad előre. Általában azonban ez a kezdeményezés nem mondható egészen sikerültnek, viszonyaink nem kedvezők erre és igy abba is kellett ezt az akcziót ebben az irányban hagyni és a közműhelyek kérdésének megoldását más módon keresni, a minthogy legközelebbről már három uj közműhely fog, de egészen más rendszer szerint — Brassóban, Marosvásárhelyen és Szegeden — létesülni. Az állami kedvezményeket azonban az említett közműhelyektől megtagadni nem lehet, azaz ez nem lenne méltányos, minthogy létesülésük alkalmáA r al ez kilátásba helyeztetett és ha eddig nem kapták meg, annak oka csupán az, hogy az 1899. évi XLIX. törvényczikk szigorúan értelmeztetett. Ezekre a közműhelyekre nézve megiegyzendő, hogy a helyiség-bérletek ós áramszolgáltatások árai tekintetében a kereskedelemügyi ministernek vannak alávetve és csak oly árakat szedhetnek, melyek részükre engedélyeztettek. Ebben a korlátozásban is leli magyarázatát ezen közműhelyek támogatása. A 2. §-ban (b) pont) foglalt másik újítás, hogy a villamos erőnek, illetve áramnak mezőgazdasági czélokra való szolgáltatása is felvétetett a kedvezményezhetés körébe. Ezzel a törvényjavaslat elő akarja mozdítani a modern mezőgazdasági berendezést ós szolgálatára akar állani a földmívelésnek is. A villamos áramot illetőleg megjegyzendő egyrészt hogy a világítás czéljaira szolgáltatott áram természetszerűleg kizáratik a kedvezményezhetésből, mert semmi ok sem forog fenn arra, hogy a villamos világítási üzemek külön állami kedvezményekkel előmozdittassanak, másrészt, hogy a kedvezményekben nemcsak a motorikus erő czéljaira szolgáló áram részesíthető, hanem a különböző ipari üzemekben alkalmazásba jövő villamos energia is, sőt éppen ez utóbbi alkalmazás a technika mai fejlettsége mellett első sorban érdemel figyelmet. Némi korlátozást tartalmaz a törvényjavaslat a háziipari vállalatok kedvezmónyezhetóse tekintetében, a mennyiben kimondja, hogy csak oly háziipari vállalatok részesíthetők állami kedvezményekben, melyek rendszerint legalább száz háziiparost foglalkoztatnak. Az eddigi törvény nem tartalmazta ezt a korlátozást. Minthogy azonban a hazai iparnak rendkívüli állami eszközökkel való támogatásának czólja a termelést nagyobb mórtékben előmozdító ipari vállalatok létesítésének előmozdítása, nem lehet intentiója a törvényjavaslatnak minden jelentéktelen vállalat kezdeményezése. A háziipari száz háziiparos rendszeres foglalkoztatása még mindig nem
