Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

140 186. szám. 171. §. Az elnöki, illetőleg másodelnöki állások egyikére az 1883. évi I. t.-cz. 3. §-a, másikára az ugyanazon törvényczikk 10. §-a értelmében képesített és vala­mely állami szolgálatban legalább három évig ministeri tanácsosi, illetőleg osztály­tanácsosi rangban szolgált egyén nevezhető ki. A biztosítási osztály fogalmazói személyzete és a bírói osztály állandó bírói tagjai felerészben az idézett törvényczikk 3. §-a, vagy az 1869. évi IV. t.-cz. 7. §-a és felerészben az 1883. évii. t.-cz. 10. §-a értelmében képesitett egyének­ből nevezendő ki. Végül a biztosítási osztály számviteli és statisztikai személy­zeti létszámába az idézett törvényczikk 17. §-a szerint képesített egyének nevez­hetők ki. A hivatal elnökét és másodelnökét, biráit, valamint a VI. vagy magasabb fizetési osztályokban rendszeresített állású tisztviselőit Ő Felsége a király, a. fogalmazói, számviteli és statisztikai személyzeti létszámhoz tartozó egyéb állású tisztviselőit a kereskedelemügyi minister nevezi ki, mig a kezelő tisztviselőket, valamint a segéd- és szolgaszemélyzetet a hivatal elnöke nevezi ki, illetve alkalmaz? a. Az állami munkásbiztositási hivatal ügyviteli és a hivatali alkalmazottak fegyelmi szabályzatát a kereskedelemügyi minister az igazságügyi ministerrel egyet­értöleg rendeleti úton állapítja meg, mely rendelet az országgyűlésnek bemutatandó. A hivatal elnöke és másodelnöke, úgyszintén biztosítási és birói osztályának tagja saját akaratán kívül át nem helyezhető, más hivatali állásra ki nem nevez­hető és 65 éves életkorig nem nyugdíjazható, kivéve, ha fegyelmi ítélettel meg­állapittatott, hogy valamely testi vagy szellemi fogyatkozás miatt állásának betöl­tésére állandóan képtelenné vált, vagy ha hivatali állását a törvény megszüntette. A fegyelmi hatóságot a hivatal elnöke és másodelnöke felett az 1871: VIII. t.-cz. 35. §-ában említett fegyelmi bíróság, biztosítási és birói osztályának tagjai felett az állami munkásbiztositási hivatal nagyobb, végleges minőségben alkal­mazott kezelő- és segédszemélyzete felett pedig a hivatal kisebb fegyelmi tanácsa gyakorolja. A nagyobb fegyelmi tanács a hivatal elnökén, illetve másodelnökén, mint elnökön kivül a biztosítási és birói osztály két-két, a kisebb fegyelmi tanács a biztosítási és birói osztály egy-egy, az illető osztálybeli tagok által három éven­kint saját kebelükből titkos szavazással választott rendes tagból, mint fegyelmi bírókból és ugyanígy választóit egy-egy póttagból áll. A rendes tagok ebbeli köte­lességeik pártatlan teljesítésére megválasztatásukkor teljes ülésben esküt, illetve fogadalmat tesznek. Ha a fegyelmi tanács rendes tagja a terhelt, helyét az illető osztálybeli választott póttag foglalja el, kitől ez alkalommal szintén eskü, illetve fogadalom veendő. A nem végleges minőségben alkalmazott kezelő és segédszemélyzet felett a fegyelmi hatóságot a hivatal elnöke, illetve másodelnöke gyakorolja. 172. §. Az állami munkásbiztositási hivatal birói osztályának nem állandó tagjait és pedig legalább 20 rendes és 10 póttagot, felerészben a munkaadók és felerészben a munkások sorából az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár 1 közgyűlésének munkaadó és munkástagjai saját kebelükből külön-külön 3 évre választják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom