Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról
no 186. szám. 77. §. Ha a 72—75. §§. értelmében igényjogosult hozzátartozó külföldre távozik, ez esetben járadéka visszatértéig szünetel. Ha a hozzátartozó három hónapon belül állandó tartózkodásra visszatér, a visszatartott járadék-részletek kiadandók neki. Ha az igényjogosult hozzátartozó állandó tartózkodásra külföldre távozik, kérelmére az országos rnunkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár méltánylást érdemlő esetekben egy évi járadékának megfelelő végkielégítést engedélyezhet. E végkielégítéssel a járadékra vonatkozó minden további igény megszűnik, még abban az esetben is, ha az illető hozzátartozó a magyar szent korona országainak területére később visszatérne. 78. §. Baleset következtében elhalt és a jelen törvény rendelkezései szerint biztosított külföldi honosok oly hozzátartozói, kik a baleset idejében állandóan külföldön tartózkodnak, csak akkor birnak igénynyel kártalanításra, ha az illető külföldi állam az ott biztosított és elhalt magyar honosoknak a magyar szent korona országaiban lakó hozzátartozóival szemben viszonos eljárást követ. Ha külföldi honosok járadékot élvező hozzátartozói állandó tartózkodásra külföldre távoznak, évi járadékuk háromszorosát tevő végkielégítésre tarthatnak igényt, de az országba ismét visszatérve, további járadékra igényük nincs. Egyébként az ilyen külföldi honosok járadékigénye tekintetében szintén a viszonosság feltétele az irányadó. 79. §. A kártalanítás alapjául az a javadalmazás szolgál, melyet a sérült a balesetet megelőző 52 héten át biztositási kötelezettség alá eső üzemben keresett. Ha a balesetet megelőzőleg nem volt biztosításra kötelezett üzemben 52 héten át alkalmazva, ez esetben az évi javadalmazás összege a munkában töltött hetek átlagos keresete alapján számítandó, vagy pedig, ha az átlagos heti keresetet megfelelően megállapítani nem lehet, azon munkanapok átlagos munkakeresményének háromszázszorosa veendő éri javadalmazás gyanánt, melyeken a sérült a balesetet megelőző évben tényleg munkában állott, olyképen azonban, hogy az így megállapítandó évi javadalmazás az ugyanazon vagy szomszédos üzemben és ugyanazon időben hasonló munkát végzett alkalmazottak szokásos évi átlagos keresetét elérje. Időszaki üzemeknél az átlagos napi keresmény megállapításánál csak a tényleges üzemnapok veendők számításba. Véletlen üzemzavarok vagy üzemmegszoritások figyelmen kivül hagyandók. Inasoknál, gyakornokoknál és az olyan egyéneknél, kik be nem fejezett kiképzésük miatt fizetést vagy bért egyáltalán nem. vagy csak a szokásosnál csekélyebbet kapnak, évi javadalmazás gyanánt a 24. §. második bekezdése szerint megállapított átlagos napibér háromszázszorosa veendő. Ismétlődő baleseteknél ily alkalmazottak kártalanítása alapjául az átlagos napibérnek mindig teljes összege veendő alapul.
