Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

108 186. szám. Ha a részleges járadékot élvező biztosítottat ujabb baleset éri, a kártalanítás a balesetek összkövetkezményei és az első járadék megállapításánál alapul vett kereset alapján állapítandó meg, kivéve, ha az utóbbi baleset idejében a sérült beszámítható keresete nagyobb volt. Ha a sérült a baleset következtében nemcsak teljesen munkaképtelenné, hanem tehetetlenné is vált, ugy hogy állandó ápolást vagy gondozást igényel, ez esetben e gyámoltalanságának tartamára járadéka a kártalanítás alapjául szolgált teljes évi munkakeresmény egész összegére felemelendő. 72. §. Ha a biztosított a baleset következtében elhalálozik, tekintet nélkül a halálozás bekövetkeztének idejére, a 71. §. szerint esetleg nyújtandó kártalanításon kívül még kiszolgáltatandó: 1, temetkezési segély a jelen törvény VI. fejezete szerint megállapított összegben; % az elhalt hozzátartozóinak a 73—78. §§. értelmében a halál napjától kezdve fizetendő évi járadék. Ha a részleges járadékot élvező biztosított ujabb baleset következtében elhalálozik, hozzátartozóinak járadéka az első baleseti járadék megállapításánál alapul vett keresmény alapján állapítandó meg, kivéve, ha a biztosítottnak az ujabb baleset idejében élvezett keresménye nagyobb volt. 73. §. Az özvegyen maradt nő járadéka haláláig vagy újból való férjhezmeneteléig a baleset következtében elhalt férj évi munkakeresményének 20°/o-a. Az özvegyen maradt férj járadéka, ha neje biztosítva volt és őt részleges vagy teljes munkaképtelensége miatt eltartásban részesítette, munkaképtelenségének tartamára a baleset következtében elhalt nő évi munkakeresményének 2ü°/o-a. A törvényes, szabályszerűen törvényesített vagy a balesetet megelőzőleg törvényesen örökbe fogadott gyermekek járadéka 1G. életévük betöltéséig, ha az egyik szülő még életben van, egyenként a baleset következtében elhalt évi munkakeresményének 15°/o-a, ha teljesen árván maradnak vagy később teljes árvaságra jutnak, 30°/o-a. A balesetet követőleg kötött házasság után beállott halál esetén az özvegynek kártalanításra csak akkor van igénye, ha a házasságból igényjogosult törvényes vagy törvényesített gyermekek származtak. A járadékot élvező özvegy nő újbóli férjhezmenetel esetén az elhalt férj évi keresményének 60°/o-át kapja végkielégítés gyanánt. Az a nő, a ki férjétől törvényeseu elvált vagy férjével annak halálát közvetlenül megelőzőleg legalább egy éven át együtt nem élt, kártalanításra csak akkor tarthat igényt, ha bíróilag megítélt tartási díjra igénye van. Ez esetben járadék legfeljebb a tartási díj erejéig fizettetik. Ha a gyermekek teljesen árván maradnak vagy árvaságra jutnak és mindkét szülőjük biztosítva volt, járadékuk alapjául a nagyobb munkakeresménynyel bírt szülő keresete veendő. Oly biztosítottnak gyermekei, kinek házastársa nem élt vele közös háztartásban és a gyermekeiről nem gondoskodik, a biztosítottnak baleset következtében