Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

186. szám. 105 kötelezett tag, ki a tagsági kötelezettséget megállapító foglalkozásból kilép és a fog­lalkozásból való kilépés napjától számitott négy hét alatt az addig esedékessé vált járulékokat sajátjából befizeti, orvosi vizsgálat és belépési díj fizetése nélkül továbbra is megmarad az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár önkéntes tagjának mindaddig, mig a magyar korona országaiban tartózkodik, s a járulékokat az alapszabályszerű esedékesség szerint befizeti. 62. §. Az a tag, ki az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál egy év tartama alatt összesen legalább 6 hónapig volt biztosítva s keresethiány miatt tagsági járulékait megfizetni nem képes, a törvény szerinti legcsekélyebb mérvű betegsegélyezés (51. §.) iránti jogait, ha a magyar korona országainak területén tartózkodik, az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénz­tárból való kilépés után még három hétig, ha pedig két év leforgása alatt leg­alább 12 hónapig volt biztosítva, hat hétig élvezi. E biztosítási időtartamok megállapításánál a jelen törvény életbelépte előtti biztosítási időtartamok is beszámitandók. Ha a tag a törvényszerű évenkénti katonai fegyvergyakorlatra behivatik, ez a tagságot nem szünteti meg, azonban az ily tag a fegyvergyakorlat ideje alatt járulékot fizetni nem tartozik, s a katonai szolgálat alatt segélyezésre nem tarthat igényt; a katonai szolgálat után azonban a tagnak segélyezési igényei a katonai szolgálat alatt szerzett betegség tekintetében is felújulnak. 63. §. A táppénz- és gyermekágyi segélyre, valamint a temetkezési segélyre való igény, ha az esedékességtől számitott egy év alatt nem érvényesíttetett, elévül. 64. §. Oly tag után, ki a törvényben, illetve az alapszabályokban megállapított időtartam alatt a segélyezést igénybe vette, temetkezési segély csak akkor fizet­tetik, ha az elhalálozás abból a betegségből kifolyólag, melyben a tag segély ez­tetett, s a segélyezés lejártától számitott két év alatt következett be. 65. §. Oly tagok, kik a törvény-, illetve alapszabályszerű segélyt teljesen igénybe vették, ugyanabból a betegségből kifolyólag újabb segélyezésre csak akkor tart­hatnak igényt, ha a segélyezés lejárta után legalább nyolez hétig munkában állottak, illetve keresetképesek voltak s ez alatt az idő alatt az országos munkás­betegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak tagjai voltak. Ellenben, ha a tag a törvény-, illetve az alapszabályszerű segélyt nem vette teljesen igénybe, s a segélyezés lejártától számitott 4 hét alatt ugyanabba a beteg­ségbe visszaesik, az újabbi segélyezés kezdetének időpontja az első megbetegedés napjától számíttatik. Képvtt. iromány. 1906—1911. IX. kötet. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom