Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.

Irományszámok - 1906-103. Polit Mihály képviselő és társai felirati javaslata

103, szám. 85 mert csak igy lesz alkotmányos életünk az állampolgárság összességének széles és erős talapzatára fektetve ós csak igy lesz nópkópviseletünk a népakarat igaz és hű kifejezője. Elvárjuk azonban egyúttal a kormánytól, hogy eme, a legmagasabb trónbeszédben felsorolt alkotmányos biztosítékokon kivül, gondot fog fordítani, annak a tarthatatlan állapotnak megszüntetésére is, melynél fogva az állampolgárok politikai alapjogai, — a gyülekezési és egyesülési joga — mindeddig nincsenek törvényesen szabályozva, hanem csak önkényes ministeri rendeletekkel korlátozva. ...•'.. . • .. • Készséggel fogjuk támogatni a kormányt a gazdasági, so^iális és vallásügy terén a legmagasabb trónbeszódben kitűzött feladatokban, a mennyiben javaslatai a szabad fejlődés és az ország jól felfogott érdekeinek fognak megfelelni. Annál is inkább, mivel tagadhatatlan tény, hogy gazdaságilag országunk válságos* helyzetbe jutott olyannyira, hogy.az előirányzott közterhek a polgárok kimerített anyagi erejét túlhaladják. Éppen ezért elvárjuk felséged kormányától, hogy a progressiv adó behozataláról és a földadónak igazságos reformjáról, valamint az otthon védelméről, a létminimum biztosításáról és a munkáskórdésnek immár valóban égető szükséggé vált méltányos rendezéséről gondoskodó javaslatait sürgős elbírálás végett terjessze be. Már csak gazdasági szempontokból is kívánatosnak tartjuk, a Felséged előbbi kormányai által kilátásba helyezett kétéves katonai szolgálatnak haladéktalan törvénybe iktatását. Szorgos gondozásunk tárgyát fogja egyúttal képezni mindazon intézmények létesítése és előfeltétele biztosítása, a melyek a mezőgazdaság s ipar fejlesztését és a munkásviszonyok javítását elősegíti. Az ország nagy érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem tartható fenn többé azon siralmas állapot, hogy nem létesíttettek oly megélhetési viszonyok, a melyek a polgárokat hazájukhoz fűznék, hanem kényszerítve vannak szülőföldüket elhagyva idegen világrészbe vándorolni, nem a túlnépesedés okából, hanem a rossz állami gazdálkodás által okozott nyomor miatt. Hódolatteljes megnyugvással fogadjuk Felséged atyai hajlandóságából származó azon gondoskodását, melylyel a katholikus egyház autonómiájának létesítését és az alpapság fizetésének rendezését czélozza. Óhajtjuk, hogy Felséged kormánya az erre vonatkozó, ugy a római katholikus, mint a görögkatholikus román egyház külön, önálló és egymástól független autonómiáját biztosító, valamint az alpapság fizetése kiegészítésére vonatkozó javaslatait terjessze be. Nem kevésbbé kívánjuk, hogy a görög-keleti szerb autonomikus egyház rég vajúdó ügye, a szabadságát biztosító alaptörvényeknek megfelelőleg rendeztessék és ugy ezen, valamint a görög-keleti román egyház autonómiáján az előbbi kormányok által elkövetett jogsérelmek orvosoltassanak. Kívánjuk az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtását, az ország valamennyi felekezetével szemben a jogegyenlőség elve alapján, mert a mennyiben ezen alkalomból csupán egyes felekezetek jutnának azon szerencsés helyzetbe, hogy ezen törvény végrehajtásának áldásaiban részesedjenek, ugy a törvénynek ily módon való végrehajtását nem a polgárok közötti egyetértésnek, hanem ujabb nagy és igazolt elkeseredésnek és az állam iránti bizalmatlanságnak kutforrásává válik. Mély hálával fogadja a Képviselőház Felséged ama atyai intelmét is, hogy az ország minden lakosának kulturális előrehaladása ápoltassák és részünkről készséggel fogunk módot nyújtani arra, hogy az ország minden népének fia saját kultúrájának jótéteményében részesülhessen, abban nevel-