Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.

Irományszámok - 1906-126. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a losoncz-gácsi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

380 126. szám. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelósi és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen' választandók, illetve állapitandók meg ós úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest ós tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá,, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni ós az anyaglerakást olykópen eszközölni, hogy az által a pályának hóval, vagy futóhomokkal való befuvása előídéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olykópen azonban, hogy a vízbevezetés módja ós a folytonosságának biztosítására előállítandó munkák és művek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0-80 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási vódszalagnak is. A m. kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas-, vagy csemeteerdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon, elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabátyszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvónyesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi njdlatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása, valamint cserje és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások, vagy más természetű deformácziók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvóintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók, melyek előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformáczióra hajlandó terepen — a mutatkozó szükséghez képest •— még a földmunkák megkezdése, illetve általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt hajtandók végre. .Ár-, illetve belvízi érül eteken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább O80 méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett tartandó. Ugy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai — az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon ós terjedelemben — biztositandók. A hó vagy futóhomok-befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrószeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák ós egyéb védő intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgála-