Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.

Irományszámok - 1906-125. A vallás- és közoktatásügyi minister jelentése az országos tanári nyugdíj- és gyámintézet mathematikai mérlegéről

125. szám. 329 annyi illetményeket kellett saját forrásaikból vagy államsegélyekből biztositaniok, mint a mennyit az állami középiskolák tanárai élveznek. Ez okokból emelkedett a felekezeti tanitók fizetése 10 óv alatt több mint egy millió koronával, holott az 1894. évi XXVII. t.-cz. által létesített nyugdíjalap mathematikai mérlegében fizetésemelések czímén összesen csak 14.000 korona irányoztatott elő. Hogy pedig a fizetések emelkedésével, daczára annak, hogy az iskolafentartók és a tanárok által teljesítendő befizetések is emelkednek, mégis hiány áll be, annak tulaj donitható, hogy a bevételi források közt nagy tényezőt képező államsegély évi 120.000 korona fix összegben van megállapítva, miért is ezen fedezetből, minél több tag van, annál kevesebb esik az egyes tag után felmerülő nyugdíjteher fedezésére. A fizetés emelkedésének megfelelőleg a nyugdíjigény, következőleg a nyugdíjak, özvegyi segély- és árvagyámpénzek czímén mutatkozó szükséglet is emelkedik, az ebből származó hiányt pedig fokozza az a körülmény, hogy az államsegély, valamint a törvény 3. §-a c) pontja szerint a tanulók által fizetendő járulékok is fix összegben vannak megállapítva, minélfogva az ezen forrásokból eredő jövedelem aránylagosan nem emelkedhetik. A második ok, mely a hiányt előidézte, az, hogy a nyugdíjintézmény megalakításának első hat óvóben többen mentek nyugdíjba, mint amennyi számítás szerint mehetett volna. Mert bár a törvény 11. §-a szerint az ezen országos nyugdíj- és gyámintézet életbeléptét követő hat évben csupán azon a czímén, hogy valamely alkalmazott 30-ik szolgálati évét betöltötte, nyugdíjazásnak nem volt helye, mégis a tapasztalás azt mutatta, hogy azok, akiknek 30 szolgálati évük megvolt, más czímén, munkaképtelenség alapján, kérték nyugdíjaztatásukat, a mit miután szolgálatkóptelenségüket szabályszerűen igazolták, tőlük megtagadni nem lehetett. A harmadik ok az, hogy a lefolyt 10 óv alatt számos olyan iskolafentartó is belépett a nyugdíjintézetbe, a mely.,a törvény tervezésénél közrebocsátott felhívásra belépését nem jelentette be, azonkívül több új intézet (különösen tanitóképezdék) létesült és a fennálló intézetek tanári testülete is szaporittatott. A mérlegbe számításba vett hiány, mint ezt már előbb emiitettem, csak a jövőben beálló nagyobbmérvű szükségletekkel szemben mutatkozik és ma tényleg még nem áll fenn; sőt mint alább kimutatom, az évi zárszámadások fölösleget tüntettek fel és az alapnak a lefolyt 10 óv alatt 3,765.957 K tiszta cselekvő vagyona gyűlt be, annak daczára, hogy a nyugdíjintézet létesítésekor semmiféle cselekvő vagyon nem állott rendelkezésre. Az országos tanári nyugdíj és gyámalap évi kezelési kimutatásai, a melyeket évről-évre a közoktatásügyi kormány a törvényhozás elé terjesztett, évenkint jelentékeny fölösleget eredményeztek, a mely 1896. évben 803.896 K 96 f. 1897. » 490.724 » 40 » 1898. » 411.232 » 64 » 1899. » ........ 384.783 » 99 » 1900. » 352.459 » 47 » 1901. » 299.913 » 05 » 1902. » , 413.869 » 54 » 1903. » 225.976 » 80 » 1904. » 197.847 » 55 fillért tett ki. Képvh. iromány. 1906—1911. VlíT. kötet. 42