Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.

Irományszámok - 1906-125. A vallás- és közoktatásügyi minister jelentése az országos tanári nyugdíj- és gyámintézet mathematikai mérlegéről

125. szám. 329 annyi illetményeket kellett saját forrásaikból vagy államsegélyekből biztosi­taniok, mint a mennyit az állami középiskolák tanárai élveznek. Ez okokból emelkedett a felekezeti tanitók fizetése 10 óv alatt több mint egy millió ko­ronával, holott az 1894. évi XXVII. t.-cz. által létesített nyugdíjalap mathe­matikai mérlegében fizetésemelések czímén összesen csak 14.000 korona irányoztatott elő. Hogy pedig a fizetések emelkedésével, daczára annak, hogy az iskolafentartók és a tanárok által teljesítendő befizetések is emelkednek, mégis hiány áll be, annak tulaj donitható, hogy a bevételi források közt nagy tényezőt képező államsegély évi 120.000 korona fix összegben van megálla­pítva, miért is ezen fedezetből, minél több tag van, annál kevesebb esik az egyes tag után felmerülő nyugdíjteher fedezésére. A fizetés emelkedésének megfelelőleg a nyugdíjigény, következőleg a nyugdíjak, özvegyi segély- és árvagyámpénzek czímén mutatkozó szükséglet is emelkedik, az ebből szár­mazó hiányt pedig fokozza az a körülmény, hogy az államsegély, valamint a törvény 3. §-a c) pontja szerint a tanulók által fizetendő járulékok is fix összegben vannak megállapítva, minélfogva az ezen forrásokból eredő jöve­delem aránylagosan nem emelkedhetik. A második ok, mely a hiányt előidézte, az, hogy a nyugdíjintézmény megalakításának első hat óvóben többen mentek nyugdíjba, mint amennyi számítás szerint mehetett volna. Mert bár a törvény 11. §-a szerint az ezen országos nyugdíj- és gyámintézet életbeléptét követő hat évben csupán azon a czímén, hogy valamely alkalmazott 30-ik szolgálati évét betöltötte, nyug­díjazásnak nem volt helye, mégis a tapasztalás azt mutatta, hogy azok, akiknek 30 szolgálati évük megvolt, más czímén, munkaképtelenség alapján, kérték nyugdíjaztatásukat, a mit miután szolgálatkóptelenségüket szabály­szerűen igazolták, tőlük megtagadni nem lehetett. A harmadik ok az, hogy a lefolyt 10 óv alatt számos olyan iskolafen­tartó is belépett a nyugdíjintézetbe, a mely.,a törvény tervezésénél közrebocsá­tott felhívásra belépését nem jelentette be, azonkívül több új intézet (külö­nösen tanitóképezdék) létesült és a fennálló intézetek tanári testülete is szaporittatott. A mérlegbe számításba vett hiány, mint ezt már előbb emiitettem, csak a jövőben beálló nagyobbmérvű szükségletekkel szemben mutatkozik és ma tényleg még nem áll fenn; sőt mint alább kimutatom, az évi zárszámadások fölösleget tüntettek fel és az alapnak a lefolyt 10 óv alatt 3,765.957 K tiszta cselekvő vagyona gyűlt be, annak daczára, hogy a nyugdíjintézet létesítésekor semmiféle cselekvő vagyon nem állott rendelkezésre. Az országos tanári nyugdíj és gyámalap évi kezelési kimutatásai, a melye­ket évről-évre a közoktatásügyi kormány a törvényhozás elé terjesztett, éven­kint jelentékeny fölösleget eredményeztek, a mely 1896. évben 803.896 K 96 f. 1897. » 490.724 » 40 » 1898. » 411.232 » 64 » 1899. » ........ 384.783 » 99 » 1900. » 352.459 » 47 » 1901. » 299.913 » 05 » 1902. » , 413.869 » 54 » 1903. » 225.976 » 80 » 1904. » 197.847 » 55 fillért tett ki. Képvh. iromány. 1906—1911. VlíT. kötet. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom