Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.
Irományszámok - 1906-119. A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának újból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése
262 119. szám. Az osztrák kvóta-bizottság különben sem áll meg a népességi kulcsnál, hanem azon nézetének ad kifejezést, hogy az arányt a paritásnak megfelelően kellene megállapítani, mert egyenlő előnyökkel szemben a tehernek is egyenlőnek kell lenni. A paritás kérdése közjogi kérdés, ez alapon épül fél az 1867 : XII. t.-cz. A közjogi paritás kérdése a két állam hozzájárulási arányának megállapításába nem vonható be. De az osztrák bizottság okoskodását azért sem fogadhatjuk el, mert egészen mellőzi a teherviselési képesség fontos tényét. Pedig az állami élet államkapcsolatokban nem üzleti természetű, ós csak az az egy szabály irányadó, hogy a szövetséges társak mindegyike a szövetség czéljainak kielégítésére csak aránylag járulhat hozzá. De még ha elismernők az osztrák bizottság álláspontját, miszerint mindenki a kapcsolatból reá háramló előnyök arányában járuljon hozzá, akkor is megjegj^ezzük, ha teljes pontossággal felállitanók a két állam egymás iránti fizetési mérlegét, számba vennők ama jelentékeny összegeket, melyek vissza nem tórőleg vándorolnak Magyarországból Ausztriába — nemis tekintve a Magyarországra nézve szintén passív árúmérleget — kétségtelen, hogy a kvótát 3ü°/o-on alul kellene megállapítani. Jelentékeny összegek vonatnak el a magyar gazdasági élet vérkeringéséből, melyek Ausztriában költetnek el, melyek az ottani termelést táplálják, az ottani gazdasági szervezeteket erősitik, az ottani tőkét gyarapítják, az ottani munkának nyújtanak alkalmazást Ez annyira ismeretes, hogy egyes tényeket nem szükséges említeni. Az osztrák kvóta-bizottság nuncziuma szerint a múltban és jelenben azért nem követeltek osztrák részről paritásos kvótát, mert szerintök a két állam gazdasági viszonya döntő befolyást g\ ? akorol a kvóta magas-