Képviselőházi irományok, 1906. VIII. kötet • 101-182. sz.
Irományszámok - 1906-105. A pénzügyi bizottság jelentése "a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló 15. számú törvényjavaslat tárgyában
105. szára. 91 5°/o-ot meghaladó jövedelmi többlete, első sorban a csökkenés pótlására és csak azután fordíthatók a közös költségekre. Ezen kívül, az uj egyezmény, gondoskodik arról is, hogy egyes kiadások, a melyek az eddigi leszámolásokban, mint közös kiadások Horvát-Sziavon-' országok terhére számoltattak el, miután közös természetűek, az 1868. évi XXX. törvényczik alapján tényleg nem volt megállapítható, jövőben a leszámolásokban no terheljék a társországokat (Lásd a törvényjavaslat 7-ik g-a). Az ezek alapján megejtendő leszámolásra vonatkozó alaki szabályok, a törvényjavaslatban részletesen meg vannak állapítva. Habár az uj egyezménynek most javasolt intézkedései a magyar államháztartásra áldozatokat rónak is mégis elfogadásra ajánlja, mert nem zárkózhatik el a volt országos bizottság jelentésében kiemelt ama körülmény elől, hogy az 1889-ik évi pénzügyi egyezmény mellett a fogyasztási adók terén 1899. évben következetesen keresztül vitt azon elv, hogy legjelentékenyebb fogyasztási adóink, a fogyasztási adóval terhelt czikkeket előállító termelési telepeken szedetik, a társországok a maguk fogyasztásának megfelelő bevételtől elestek. Az uj pénzügyi egyezménynyel uj korszak kezdődnék, a mi abban is kifejezésre jut, hogy a fennállott pénzügyi egyezmények időszakából fenmaradt követelések megszűnnének. Igaz ugyan, hogy egységes fogyasztási terület mellett, — és a magyar korona országainak állami egysége mellett csakis erről lehet szó — teljes számtani pontossággal a tárországok fogyasztásának megfelelő bevételek meg nem állapithatók; de azt hiszszük, hogy a választott megállapítási mód más támpont hiányában megnyugvással fogadható el. Ugyanez áll a szállítási adó- és lottójövedékre is. Az uj pénzügyi egyezménynek ezen tárgyi megindokolásán kivül a pénzügyi bizottság készséggel ad kifejezést abbeli meggyőződésének, hogy ha a társországok anyagi helyzetének biztosítására, közintézményi fejlesztésére a szükséges eszközöket szolgáltatják, ezzel szorosabbra fűzzük azokat a kapcsokat a melyeket a magyar korona országai között óv századok közös története létesített. Mindezek alapján a pénzügyi bizottság, a törvényjavaslatnak változatlanul való elfogadását ajánlja. Sághíj Gyula s. h., RátTcay László s. k., a pénzügyi bizottság h. elnöJce. a pénzügyi bizottság előadója, 12*
