Képviselőházi irományok, 1906. VI. kötet • 69-94. sz.

Irományszámok - 1906-85. Törvényjavaslat a királyi biróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyministeriumban 1905. január 1-je óta történt alkalmazása tekintetében a felmentés megadásáról és azoknak az igazságügyministeriumban további ideiglenes alkalmazásáról

32 85. szám. teendőit is a biróságoktól és ügyészségektől nemcsak ideiglenesen, hanem tartósan elvont munkaerők telj esitették. Miután a vonatkozó törvények rendelkezéseivel és a budget-jog követelményeivel ellentétben álló ez a rendszer lehetővé tette, hogy az igazságügyministeriumnak az idők folyamán folyton szaporodó s mindinkább nagyobb számú munkaerőket igénylő feladatait a biróságoktól és ügyészségektől elvont erőkkel végezzék s az e részben felmerülő kiadásokat legnagyobb részt a biróságok ós ügyészségek költségvetésének keretében fedezzék: az igazságügyministeriumnak e feladatok ellátására hivatott fogalmazó-személyzetét nem szaporították abban az arányban, a melyben arra a munkafeladatok növekedésével szükség lett volna. Ennek következménye lett azután az, hogy az igazságügyministeriumnak állandó fogalmazó-személyzete ezen hosszú idő alatt alig változott, viszont azonban nagy mértékben megnövekedett a berendelt itélőbirák ós ügyészek száma. Az igazságügyministerium fogalmazó-személyzetének állománya az 1899 : XLVIII. t.-cz. érvényének lejártakor, 1905. január 1-én a következő volt: A ministerium személyzete volt 6 ministeri tanácsos, 8 osztálytanácsos, 9 ministeri titkár, 6 ministeri segódtitkár ós 5 fogalmazó, összesen 34. Ezek mellett ugyanekkor a kir. biróságok és ügyészségek 30 tagja volt az igazságügyministeriumban alkalmazva (ide nem számítva a bírósági segédszemélyzetnek a ministeriumban alkalmazott tagjait). Ezek között volt 1 Ítélőtáblai tanácselnök, 1 curiai biró, 5 Ítélőtáblai biró, 2 főügyészi helyettes, 9 törvényszéki biró és járásbiró, 12 kir. albiró és alügyész. 1905. január 1-étől hivatalba lépésem napjáig a személyzetben a következő változások állottak be: 1 ítélőtáblai biró főispán lett, 2 ítélőtáblai biró a curiához kisegítő bíróul rendeltetett be, egy főügyészi helyettes vidéki főügyész lett, 1 albiró pedig vidékre törvényszéki bíróvá neveztetett ki. A ministeriumban való alkalmaztatásuk fentartása mellett 1 törvényszéki biró a VII. fizetési osztályba, 2 albiró kir. ügyészszé és 2 albiró alügyószszé neveztetett ki. Ugyanezen idő alatt viszont a ministeriumban alkalmazott birák és ügyészek száma 1 kir. ügyésznek és betétszerkesztő kir. albirónak berendelésével ós 1 ministeri segédtitkárnak törvényszéki biróvá való kinevezésével szaporodott. Hivatalba lépésem napján tehát a ministeriumban alkalmazott itélőbirák ós ügyészek száma 28 volt. Ezzel szemben a ministerium fogalmazószemélyzete ugyanekkor 35 tagból állott, a kik között 7 ministeri tanácsos, 8 osztálytanácsos, 9 ministeri titkár, 6 segédtitkár és 5 fogalmazó volt. A 28 berendelt itélőbiró és ügyész illetményei kitettek 172.500 koronát; ezzel szemben a ministeri fogalmazó személyzet illetményei kitettek 253.700 koronát. A berendelt személyzet tagjai közül csak négynek illetményei folyósittatnak a kodifikáczionális alapból (XXII. fej., 12. czím), mig a többié az illető biróságok és ügyészségek költségvetési czímeiből fedeztetnek. A berendelt személyzetből a törvónyelőkészitő munkálatoknál csak heten vannak alkalmazva, a többiek az ügyosztályokban végeznek szolgálatot. Hivatalba lépésem óta a berendelt személyzetben a következő változások történtek az itt működő kir. Ítélőtáblai tanácselnök az igazságügyministerium államtitkárja lett, egy birót pedig táblai elnöki titkárrá neveztem ki. Mint az előadottakból kiderül, ez a rendszer mostani alakjában és terjedelmében állandóan fenn nem tartható. Magam is elvileg helyesnek, sőt szükségesnek tartom ugyan, hogy a törvényelőkészitós és azzal kapcsolatos átmeneti természetű munkálatok czéljára a birói és ügyészi karnak szak-