Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-50. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a békéscsaba-békés-vésztői helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

50. szám. 81 6. §. A m. kir. államvasutak »Bókóscsaba«, a pusztaföldvár—békési helyi érdekű vasút »Békós« és a mátra—körösvidóki egyesült helyi érdekű vasutak »Vésztő« állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj épít­kezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata, nemkülönben a m. kir. államvasutak »Bókéscsaba« állomá­sától, egyfelől az engedélyes társaság »Csaba-közraktár« állomásához, más­felől a békés csabai közraktárépületekhez vezető m. kir. államvasuti vágá­nyoknak pályaszinben való keresztezésére nézve, a m. kir. államvasutak igazgatóságával, illetve ennek közbenjöttével, a pálya tulajdonosokkal, a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán, a csat­lakozási közös állomásokon szükségessé váló új ópitkezósek és átalakítások költségeit engedélyes társaság az uj építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződóseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrószek közös vagy együttes (peage-jog) haszná­latára vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelem­ügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemű szerző­désekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a keres­kedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapittatni. 7- .§.. A jelen függelékkel engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti meg­felelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 745.000, azaz: hétszáznegyven­ötezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszer­zésére engedélyes társaság 183.400 koronát tartozik fordítani. Ezen tényleges tőke beszerzése czéljából engedélyes társaság névre, vagy előmutatóra szóló egynemű czímleteket bocsáthat ki, mely kibocsátás­nak módozatait a kereskedelemügyi magyar királyi minister, a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 10.000 korona kihasítandó és készpénz­ben mint tartalék külön kezelendő; meg jegyeztetvén, hogy úgy ezen tarta­léktőke, valamint az alapengedélyokirat 21. §-a értelmében a tartalékalap növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi minister­től esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. A kovácsháza—csabai és a kovácsháza—kupa-pusztai helyi érdekű vasut­vonalaknak, az 1900. évi augusztus hó 3-án 56.552. szám alatt kiadott engedólyokirati függelék 4. §-a értelmében együttesen 1,146.000 koroz­összegben megállapított tényleges tőkéje tehát a jelen szakasz első bekena désében emiitett tényleges tőke figyelembe vételével, 1,891.000 koronára fel­Képvh. iromány. 1906—1911. V. kötet. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom