Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-49. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szlavoniai drávavidéki h. é. vasut vörösmajor-vočini fővonalának és vörösmajor-orahovicai, illetve humljáni-drenováci szárnyvonalainak engedélyezéséről

66 49. szám. \ n. • Alépitmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. — A legnagyobb emel­kedés, illetve esés a vörösmajor-vocini fővonalon 18°/oo-ben, az orabovicai szárnyvonalon 18-3°/o>ben, végül pedig a drenováci szárnyvonalon 10°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán általában 120 méternél kisebb sugár­ral nem szabad birniok; a Voéin állomáson túl fekvő vonalrészen azonban a kanyarulatok sugarai kellően indokolt kivételes esetekben 80 méterig csökkenthetők. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen meg­változtatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Külö­nösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximális lejtviszonyokra és minimális Ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb emiitett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha ós a mennyiben azt a keresk. minister az engedélyes előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 3­10 méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibőví­tésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések, — azok magasságáboz és anyagához képest bezárólag 2­5 m. magasságig IV2 vagy l^/i lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l^/a lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, vala­mint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai meg­felelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelósi és lerakási helyek mindig a földterületek Lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akkópen választandók, illetve állapitandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre ós vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak meg­felelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendó­szeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom