Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-59. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, az arad-hegyaljai keskenyvágányú helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

, 59. szám. 301 mekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figye­lembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyilt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből vagy téglából — a pályaszinig számított legalább 0'60 m. magas felültöltéssel állitandók elő; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgálnak — bezárólag 1-0 m. nyilasig beton-csőátereszek is lesznek építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással láta,ndók el. Vasúti beton-csőátereszek felültöltésének a magassága — szintén a pálya­szinig számítva — kisebb nem lehet, mint O80 m. A beton-csőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis pörtland­czement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőből vagy téglából falazva, liordszerkezeteí pedig bezárólag 2­0 m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból, a torrens vízfolyások fölött előállítandó közös vasúti és közúti hidaknál pedig betonba fektetett vastartókból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltótlenül kőből lesznek elő állitandók, az illető szabványokban vagy építési részletter­vekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Az utczák, terek és utak mentén már meglevő és a vasút által igénybe­veendő műtárgyak a szükséghez mérten megerősbitendők, illetőleg meghosszab­bitandók és átalakitandók. A meghosszabbitandó közúti műtárgyaknál a vasút czéljaira szolgáló új ellenfalak a közúti műtárgyak ellenfalaihoz tompán illesztendők, hogy a vasúti hidrész a közúti hidtól elkülönítve legyen. A csapadók- és szennyvíz levezetéséről — a mennyiben annak lefolyása a vasút kiépítése által zavartatnék — megfelelő nyilt vagy zárt csatornák, illetve folyókák létesítésével, esetleg a meglevő ilynemű építmények áthe­lyezésével avagy más alkalmas módon a vasút engedélyesei gondoskodni kötelesek. Egyébként engedélyesek e tekintetben is kötelesek alkalmazkodni az utcza-,tér-, út-, illetve hidtulajdonosokkal kötendő s a kereskedelemügyi minis­ter által jóváhagyandó terület, illetőleg hidhasználási szerződésekben foglalt kikötésekhez. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, vala­mint kitérő vágányok közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti átereszek és hidak liordszerkezeteí általában 3.000 kiló­gramm keréknyomás és a járóműveknek legkedvezőtlenebb összeállításából adódó szabályszerű terhelési séma, illetve igénybevételek alapulvételével szá­mitandók és szerkesztendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom