Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-58. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a betlen-kisilvai (naszódvidéki) h. é. vasut engedélyezése tárgyában

58. szám. 271 felelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendószeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb ós szabályosabb alakkal ós fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy azáltal a pályá­nak hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessók vagy fokoztassók. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerósi helyek mindenütt ott, a hol az lehet­ségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viz­telenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy a vizlevezetés módja és a folytonosságának biztosítására előállítandó munkák és művek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szen­vedhessenek. A töltés lába és az esetenkint mellette nyitandó anyagárok közt leg­alább 0*80 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. A m. kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvé­nyessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon vódszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű ved­szalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogórvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilat­kozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a vódszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövónyektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformácziók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál meg­felelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási mun­kák alkalmazandók, melyek előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deforrnáczióra hajlandó terepen — a mutatkozó szükséghez képest — még a földmunkák megkezdése, illetve általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt hajtandók végre. Ar-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0-80 méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett tartandó. Úgy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai — az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki utó­felülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben — biztositandók. A pályának azon részein, a melyek a Sajó ós a Szamos folyó árterüle­tébe esnek, a vasúti töltés lejtői a folyó legnagyobb árvizszine feletti 0-50 m. magasságig, az elrendeléshez képest kőkirakással, fűzfafonások közti vagy megfelelő méretű kőlábra támaszkodó kőburkolattal, illetőleg száraz fallal vagy kőrakással biztositandók. A hó- vagy futóhomok befuvásnak különösen ós nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó mun­kák és egyéb védőintézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felül­vizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat, vagy későbbi tapasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom