Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.
Irományszámok - 1906-54. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
54. szám. 199 Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, ahol azok a fenforgó helyi viszonyoknál és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknél fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők; e mellett azonban figyelembe lesznek veendők azon szabályok és szabványok is, amelyek karfák és kerékvetők alkalmazását és előállítását illetőleg állami és törvényhatósági közutakra nézve érvényben vannak. Útátjárók elzárására szolgáló sorompók csak nagyon élénk forgalmú vagy különleges helyi fekvésű útátjáróknál, avagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. Azon útátjárók, melyek az építési tőke terhére—fekvésükhöz és egyéb körülményekhez képest — megfelelő szerkezetű kézi- vagy vonósorompókkal lesznek ellátandók, valamint általában a pályaelzárási létesítmények a vasút építése közben vagy műtánrendőri bejárása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jótállási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kijelöltetni. Külön megemlittetik, hogy azon intézkedések, amelyek sorompók alkalmazását illetőleg egyes útátjárókra nézve netalán már a bejárási vagy pótbejárási jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó ministeri rendeletekben foglaltatnának, szintén végrehajtandók lesznek. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyesek kötelesek üzleti távirdát létesíteni, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető legyen. Evégből: 1. kötelesek az összesen mintegy 30 km. vonal- és 3i kilométer huzalhosszban megépítendő vasutüzleti táviróberendezéshez szükséges 620 db. téli vágású, ép, egészséges és lehetőleg egyenes törzsfából készített tölgy-, akác- vagy vörösfenyő-oszlopot — melyeknek felső vagyis vékonyabb végükön az átmérő 13—15 cm. között, a kerület tehát 41—47 cm, között váltakozhatik — saját költségükön beszerezni és a budapesti posta- és távirdaigazgatóságnak átadni. Az átadandó 620 drb. oszlop közül 120 drb. 8 m. és 500 drb. 6'5 m. hosszú kell, hogy legyen. Amennyiben a vasút építése közben esetleg szükségesnek mutatkozó vonalváltoztatások, állomás-áthelyezések és beiktatások, avagy egyéb körülmények folytán az előirányzott építési anyagok mennyisége nagyobbodnék, kötelesek az engedélyesek az e címen felmerülő többköltséget is az építési tőkéből viselni. 2. Engedélyesek kötelesek az ezen szakaszban előirt táviróberendezés építése, meglevő berendezéseken ezzel kapcsolatosan netalán végzendő átalakítások és a berendezések átadása körül felmerülő összes költségeket viselni és ezen költségek (fedezésére, mielőtt az épités foganatosítása iránt az illetékes posta- és távirda'igazgatóságot megkeresnék, 2.500 korona nem kamatozó s utólag elszámolandó előleget a budapesti posta- és távirdaigazgatósági pénztárba befizetni s az erről kiállított letét-nyugtát, az épités foganatosítására vonatkozó megkereséssel egyidejűleg, a budapesti posta- és távirdaigazgatóságnak bemutatni. 3. Engedélyesek kötelesek a fentiek szerint átadandó oszlopokat, a többi öszszes építési anyagokat és szerszámokat — az épités vezetésével megbízott tisztviselő intézkedéseinek megfelelően — a vasútvonal mentén saját közlekedési eszközeivel nagyban szétosztani, a részletes szétosztáshoz szükséges pályakocsikat pedig minden díjmegtéritésre való igény nélkül átengedni. Az esetben, ha engedélyesek a távírda-, távbeszélő és villamos jelző-berendezések építését oly időben kívánnák, a midőn a pályán vasúti járóművekkel közlekedni még nem lehet, kötelesek; gondoskodni arról, hogy az oszlopok, egyéb
