Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-54. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

54. szám. 191 senek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szem­pontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapittatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást oly­képeu eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futó homokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek — olyképen azonban, hogy a vizlevezetés módja és a folytonosságának biztosítására előállítandó munkák és művek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az eseíenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0"80 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. A m. kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényes­sége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajá­titandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, amelyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése céljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintéz­kedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók, melyek előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformatióra hajlandó terepen — a mutatkozó szükséghez képest — még a földmunkák megkezdése, illetve általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt hajtandók végre. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló .töltéseknél a pályaszin legalább 0*80 méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett tartandó. Úgy ilyen helye­ken, valamint általában mindenütt ott, ahol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai — az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat ered­ménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben — biztositandók. A hó- vagy futóhomok-befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb ,védő intézkedések a pálya épitése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, eset­leg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat vagy későbbi tapasztalatok eredménye alap­ján fognak megállapittatni és az építési tőke terhére elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve bel­vizek szine között az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontos­ságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figye­lembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest 0­50—1*0 méter nyílt magas­ság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, vala­mint a vasút által megközelített egyéb részei is, — a vizJefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembevételével a vasút épitése köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom