Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-54. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

184 54. szám. 17. §. Az engedélyesek a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kívánatára, a magyar királyi postát szállítani kötelesek. A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti utón fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Engedélyesek az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kapnak és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda, távbeszélő és villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassák, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák és a szükséghez képest bővíthessék; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése céljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyesek az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni kötelesek az 1888. évi XXXI. törvénycikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyesek a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométerszelvényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben kötelesek megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Új építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző bódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyesek költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, amelynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett, a vonatkozó táborkari térkép kapcsán, külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyesek az építést saját személyzetükkel és munkásaikkal csak az esetre végeztethetik, ha az új épités vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda, távbeszélő és villamos berendezések építésével egyidejűleg