Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.
Irományszámok - 1906-51. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a halas-bácsalmás-rigyiczai helyiérdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
51. szám. lil többi terveket is 4 — i példányban kell előzetes helybenhagyás végett felterjeszteni és pedig az állomások, a magasópitmények, az üzleteszközök (járóművek) és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 6 (hat) %0-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmórővel nem szabad birniok. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czóljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasat költsógelóse és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximalis lejt viszony okra és minimalis ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb emiitett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben és ezek is csak akkor, ós csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azt a kereskedelemügyi minister az engedélyesek előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények ós viszonyok által megokoltnak s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 4-0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a tulemelésnek ós a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához ós anyagához képest — bezárólag 2-5 m. magasságig l x /2 vagy l 1 ^ lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l*/a lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként fig} r elembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenókesóssel tervezendők ós készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési ós lerakási helyek mindig a földterületek
