Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-51. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a halas-bácsalmás-rigyiczai helyiérdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

61. szám. 107 minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek ós szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltótlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az épitési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordíttassák. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a töiiesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság szókhelye Budapest és hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. ' 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal ós az 1880. évi XXXI. törvónyczikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvónyczikk 2. §-ának l) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával 1993. évi október hó 31-ig terjed. Ezen idő leteltével a vasút és annak összes tartozókai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába ós szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetóse tekintetében az 1888. évi IV. törvényczik 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában fogíalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvónyczikk 2. §-ában ós az 1888. évi IV. törvónyczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvónyczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjót, a föld- ós műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóházakkal, távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvónyekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyes vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott ne tani tartalékalapot ós a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozókát képezni nem fogják. 23. §. A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése ós folytonos jókarban tartása felől minden részben 14*