Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-51. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a halas-bácsalmás-rigyiczai helyiérdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

51. szám. 1.05 Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat ós a kilométer-szel­vényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értel­mében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetek­ben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészítésükre kitűzött határ­időre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj épitkezések ós meglevő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző-bódéin ós jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirda­igazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasút­vonal több posta ós távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az uj ópités vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda, távbeszélő és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami ós vasúti vezetékek közös támszerke­zeteken haladó vonal hossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát ós az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magán­táviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi minis­tertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét ós ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- ós távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kívánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalú megíté­lése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmaiul alapul vett teljesítési képesség határán tul menő berendezések Képvh. iromány. 1906—1911. V. kötet. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom