Képviselőházi irományok, 1906. IV. kötet • 20-46. sz.
Irományszámok - 1906-46. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a kisküküllővölgyi helyi érdekű vasut folytatásaként Sóváradtól Parajdig vezető helyi érdekű vasutvonal engedélyezése tárgyában
46. szám. 511 A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 236 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötós alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igónybevételök 5000 kilogramm keróknyomás alatt négyzetem.-kint 1000 kgrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől középig mérve — az állomásokon 45 méternél, a nyilt vonalon 36 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépitményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számitott 1 /2°/o-át tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a iótállási idő alatt megromló felépitményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési czélokra, ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, az engedélyezett vasút végleges felépitmónyóhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a sineket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hog3 r az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbizott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületléneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépitményónek ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltótfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. szám alatt kelt közm. ós közlek. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s. köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasút vonalán 1.040 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető. Sóvárad állomás negyedik átmenő vágánya, valamint ugyanezen állomáson a vontatási telephez vezető vágányok lebonthatók. A lebontásnál visszanyert sinek, hevederek ós alátétlemezek a létesítendő állomási mellékvágányokban újra felhasználhatók, ellenben a talpfáknak, hevedercsavaroknak és sinszögeknek ezen vágányokban is ujaknak kell lenniök. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörösfenyő-fából állitandók elő. Ezen talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: Hosszúság = 2'20 m., vastagság = 0'L4 m., alsó szélesség = 020 m., és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartalóktalpfáknál = 0'16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 014 m. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hord szerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csak is tölgyfát szabad használni.
