Képviselőházi irományok, 1906. IV. kötet • 20-46. sz.
Irományszámok - 1906-44. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez, a nyiregyháza-dombrádi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
464 44. szám. sz. alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz az emiitett t.-cz. ós egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométerszelvényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- ós távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomba levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések kibővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- ós jelző-bódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területig illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán különkülön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az uj épités vagy bővítés egy ós ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda, távbeszélő és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami ós magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély álapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czólszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kivánt segódkezést és felvilágosításokat megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi ministér egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni ós mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások
