Képviselőházi irományok, 1906. IV. kötet • 20-46. sz.

Irományszámok - 1906-21. Törvényjavaslat az Oroszországgal 1906. évi február hó 15/2-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

21. szám. 113 Oroszország kivitelében pedig 193 millió rubelről 234 millió rubelre emelkedett, de az arányszámok szerint csak az előbbi irányzatban, vagyis a Nemetbirodalomnak Oroszországba irányuló kivitele mutat fel, még pedig óriási (27°/o-ról 38%-ra való) emelkedést, mig az utóbbi irányzatban a Németbirodalom viszonylagos részesedése, stationariusnak mondható. A Németbirodalmon kivül Oroszországnak úgy be-, mint kiviteli forgalmában az európai államok közül még Nagybritannia és Francziaország (sőt a kivitelben Olaszország is) előz meg bennünket. Ausztria és Magyarország Oroszország bevitelében a 6-ik, kivitelében pedig a 8-ik helyet foglalja el, 21*4, illetve 404 millió rubellel, vagyis az összes bevitel 37 és az összes kivitel 42°/o-ával. Az orosz hivatalos árúforgalmi statisztikából meritett fentebbi adatok mellett s azokkal párhuzamba állitva, Oroszországgal való. forgalmunkat Oroszország, a vámterület és Magyarország árúforgalmi statisztikája szerint a következő táblázat tünteti fel: Oroszország bevitele a vámterületről A vámterület Magyarország Oroszország kivitele a vámterületre A vámterütet Magyarország Oroszország beviteli (—), kiviteli (+) többlete A vámterület Magyarország Év Oroszország bevitele a vámterületről kivitele Or oszországba Oroszország kivitele a vámterületre behozatala Oroszországból Oroszország beviteli (—), kiviteli (+) többlete behozatali (—), kiviteli (+) többlete Év az orosz a vámterületi a magyar az orosz a vámterületi a magyar az orosz a vámterületi 1 a magyar Év s t a tisztika adatai szerint millió koronákban 1891 . 40-5 35-6 1-3 86-5 55-8 9-6 + 46-0 — 20-2 — 8-3 1892 . 38-7 33-1 0-9 61-3 48-1 9-5 + 22-6 — 15-0 — 8-6 1893 . 58-3 47-3 2-3 88-1 62-1 6-1 + 29-8 — 14-8 — 3-8 1894 . 68-7 58-5 3-7 101-3 85'9 5-7 + 32-6 — 27-4 — 2-0 1895 . 61-3 53-7 3-2 ' 87-8 93-8 9-1 + 26-5 - 40-1 — 5-9 1896 . 58-3 55-3 2-8 76U 88-2 6-4 + 17-8 — 32'9 — 3-6 1897 . 49-1 51-8 '3-9 99-5 112-1 6-9 + 50-4 — 60-3 — 3-0 1898 . 60'8 64-4 4-0 107-9 136-4 8-3 + 47-1 — 72-0 — 4-3 1899 . 78-1 80-9 5-1 67-7 86-7 4-4 — 10-4 — 5-8 + 0-7 1900 . 68-7 71-7 5-5 66-9 89-1 3*7 — 1-8 — 17-4 + 1-8 1901 . 63-4 • 72-7 6-5 76-9 86-3 3-3 + 13-5 — 13-6 -(-3-2 1902 . 61-1 74-6 6-5 90-6 96-3 2-5 -|- 29-5 — 21-7 4-4-0 1903 . • 68-9 80-3 7-3 93-7 114-0 3-9 + 24-8 — 33-7 + 3-4 1904 . 54-4 71-7 7-0 102-6 119-2 7-3 + 48-2 — 48-2 — 3-0 Megjegyzendő, hogy ezen három rendbeli adatok egymással össze nem egyeztethetők helyesen, mert mind a három forrás különböző módszer szerint gyűjti ós állítja egybe a mennyiségre vonatkozó adatokat ós szintén nagyon eltérő becslések szerint állapítja meg az egyes árúk értékét. Mindazáltal ezen adatok azt a jelentőséget igényelhetik, hogy átalában helyes képet nyújtanak a kölcsönös forgalom fejlődéséről, arányairól és közgazdasági jelentőtőségéről. Oroszország mórlege a vámterülettel szemben állandóan activ, Magyarországgal szemben ellenben 1899 óta (az 1904. óv kivételével) passiv. Az orosz árúforgalmi statisztika a be- és kiviteli árúkat négy csoportra osztja, u. m. 1. élelmiszerek, 2. nyers anyagok ós félgyártmányok, 3. állatok, 4. gyártmányokra. Oroszország összes és a vámterülettel, valamint a többi államokkal való forgalmának ezen négy csoport szerint való megoszlását a következő táblázatok tüntetik fel: Képvh. iromány. 1906—1911. IV. kötet. 15