Képviselőházi irományok, 1906. II. kötet • 17. sz.

Irományszámok - 1906-17. Törvényjavaslat az autonom vámtarifáról

17. szám. 169 kellett pótolni s a korábbi pénzügyi vám véd vámmá alakult át, hogy a gyarmatczukor versenyét a belföldi piaczoktól távoltartsa. A kezdetben úgy nálunk, mint a külföldi államokban alkalmazott s az átalányozás elvén alapuló rópaadó-rendszer a gyáripart arra sarkalta, hogy a répa czukortartalmának lehető legkedvezőbb mérvű kihasználása által a termelés költségét apasztva minél nagyobb megtakarítást érjen el. Minél kedvezőbbé vált ez a nyereményhányad s minél több czukor állíttatott elő ugyanazon mennyiségű répából, annál nagyobb lett a külföldre kivitt czukor után engedélyezett adóvisszatérités összegében rejlő kiviteli praemium is, mely természetesen a belföldi fogyasztást terhelte s a világpiaczi árakra gyakorolt nyomás következtében csak a külföldi fogyasztásnak vált javára. Miután ez az adórendszer a czukoradó-jövedelmet is jelentékenyen károsította, Magyarország az 1888: XXIII. t.-cz. megalkotásával a kész gyártmány megadóztatásának s a nyilt kiviteli jutalmak rendszerére tért át, mely adórendszer, az adó és a kiviteli jutalmak tételeinek az 1896 : XIX., illetve 1898. évi XVII. és 1899 : XVIII. t.-cz. által eszközölt módosításával, majd pedig a kiviteli jutalmaknak az 1903 : II. t.-cz. alapján törtónt beszüntetésével jelenleg is fennáll. A répaczukor termelésének átalános föllendülése azonban csak állami támogatás mellett volt elérhető, mert tagadhatatlan, hogy az egyes czukortermelő államokban különböző alakban és módon nyújtott jutalmak nélkül a répaczukor-ipar kifejlődése alig érhetett volna el ily terjedelmet. De másrészt kétségtelen az is, hogy ezek a közgazdasági élet természetes fejlődési törvényeit gyökeresen felforgató mesterséges rendszabályok nagyon sok visszásságnak váltak okozóivá. Ezek a viszszásságok a mesterséges eszközöknek voltak természetszerű következményei, a mennyiben a répaczukor termelését és kivitelét előmozdító jutalmaknak a túltermelésben nyilvánuló hatása nem szűnt meg akkor sem, midőn a répaczukornak a nádczukorral szemben való elsőbbsége már biztosítva levén, a tulaj donkópeni czél már el volt érve. A termelő államoknak a kiviteli jutalmak tételeinek fokozatos emelésében nyilvánuló káros versengése, viszont ezzel szemben némely állam részéről a jutalmak kiegyenlítésére szolgáló különbözeti vámok életbeléptetése, mindinkább megérlelték az érdekelt államoknak a czukorkiviteli jutalmak kérdésének nemzetközi egyezmény utján leendő szabályozására irányuló törekvését s a mindinkább jelentkező túltermelés és az ezzel karöltve járó alacsony világpiaczi árak által előidézett válságos helyzet orvoslását czélzó elhatározását. Az ez irányban megkezdett nemzetközi tárgyalások több ízben eredménytelenül folytak le, mig végre a Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én aláirt egyezmény értelmében Németország, Ausztria, Magyarország, Belgium, Spanyolország, Francziaország, Nagybritannia, Olaszország, Németalföld és Svédország Képvh. iromány. 1906—1911. II. kötet 22