Képviselőházi irományok, 1906. II. kötet • 17. sz.

Irományszámok - 1906-17. Törvényjavaslat az autonom vámtarifáról

140 17. szám. mellett csaknem napról-napra új czikkek kerülnek forgalomba, továbbá a versenyviszonyoknak — az egyes államok gazdasági életében bekövetkezett fejlődós, a termelési viszonyoknak változása és a közlekedési eszközök tökéletesítése mellett való — eltolódása és egyéb gazdasági okok következtében annyira megváltozott és a külföldi államok vámpolitikájában is oly jelenségek észlelhetők, hogy az eddigi vámtarifa a megalkotás óta lényegesen változott viszonyok követelményeinek többé nem felelt meg s az gazdasági termelésünk érdekeinek megvédésére többé nem volt alkalmas. Az új vámtarifa Ezen körülményre való tekintettel már az 1898. évi április hó vonatkozó re™ 20-án a képviselőház elé terjesztett és a »magyar korona országai delkezések. és 0 Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről« szóló 388. számú törvényjavaslat szerint a vám- és kereskedelmi szövetség IV. czikkóbe a következő határozatok lettek volna felveendők: » Tekintettel arra, hogy a külállamokkal kötött kereskedelmi és vámszerződéseknek lejárati határideje (1903. deczember 31.) ezen vám- és kereskedelmi szövetség érvényességének tartamán belül esik, a két kormány arra kötelezi magát, hogy tárgyalásokba bocsátkozik egy új átalános vámtarifa megállapitása iránt ós azt közös egyetértéssel legkésőbb az 1902. év végéig létre fogja hozni.* »E részben azon szempontot fogják irányadóul venni, hogy a mezőgazdasági ós ipari termelés igényei, a mint azok a vámtarifa alakulása szerint, tekintettel különösen a külföldi fogyasztási piaczokon mutatkozó viszonyok fejlődésére is jelentkezni fognak, egyenlő mértékben vétessenek figyelembe.« »Ha az új végleges vámtarifa az 1902. óv végóig nem volna megállapítható, annak létrejöttéig ideiglenes tarifa létesítendő, melynek megállapításánál ugyancsak az előbbi bekezdésben foglalt szempontok lesznek irányadók,« Ez a törvényjavaslat nem került alkotmányos elintézésre, hanem helyette a vám- és kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről szóló új törvényjavaslat terjesztetett elő, mely, az 1899. évi XXX. törvényczikkben emelkedett törvényerőre. Ennek a törvénynek 3. §-a utasítja a kormányt, hogy úgy a vám- és kereskedelmi szövetség létesítése végett, mint oly célból, »hogy az idegen államokkal kötendő kereskedelmi szerződésekben az ország érdekei kellőleg érvényre juttassanak, a tárgyalást a cs. kir. osztrák kormánynyal legkésőbb 1901-ben indítsa meg.« Egyúttal azon törvény 4. §-a elrendeli, hogy a »külfölddel megkezdendő tárgyalások előtt az autonóm vámtarifa új autonóm vámtarifával helyettesítendő, mely mindkét állam mezőgazdasági és ipari érdekeit egyaránt vódi.« A törvény eme rendelkezéseivel meg lett állapítva ujabb vámpolitikai akcziónk iránya. A birodalmi tanácsban képviselt király ságokkai és országokkal való gazdasági viszonyunkat ez idő szerint az 1899. évi XXX. törvónyczikk szabályozván, annak folyománya egy külön, a magyar korona országainak területére szóló autonóm vámtarifa, melyet a jelen törvényjavaslat képvisel, azonos rendelkezésekkel és tarifával