Képviselőházi irományok, 1906. I. kötet • 1-16. sz.

Irományszámok - 1906-14. Törvényjavaslat az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó felhatalmazásról

14. szám. 79 leszteni, messzebb menő halasztást is nyerhetnek, sőt ha anyagi viszonyaiknak veszélyeztetett volta ezt szükségessé teszi, tekintet nélkül arra, vájjon kisebb avagy nagyobb adófizetők-e, kamatmentes és 1907. október végén túl terjedő halasztásban is részesíthetők. A kérelmezés megkönnyítése végett akként fogok intézkedni, hogy a kisebb adófizetők ne csak egyenként, hanem az egy községhez tartozók többen együtt is kérelmezhessék a halasztást, azt ne csak írásban, hanem a községnél vagy a kir. adóhivatalnál szóbelileg is kérhessék. A pénzügyigazgatóságokat a halasztások tekintetében megfelelő hatáskörrel kívánom felruházni s másfelől az ellenőrzósökre hivatott közigazgatási bizottságokat a közreműködésre oly irányban fogom felhívni, hogy a méltányos igények kielégítésére ügyeljenek, de azt is szigorúan ellenőrizzék, hogy ott, a hol egyesek igényei azt szükségessé nem teszik, indokolatlan kedvezések helyt ne foglaljanak. Az illetékhátralékok mikénti befizetésének általánosságban való szabályozása e tartozások természetének megfelelően abból fog állani, hogy a költségvetésen kivüli állapot tartama alatt kézbesített fizetési meghagyások szerint kiszabott illetékek a jelen törvényjavaslat alapján alkotandó törvény életbeléptének napjától számított harmincz nap alatt lévén befizetendők, a késedelmi kamatok csak a harminczadik nap után következő naptól kezdve számíttassanak. Mindazonáltal gondoskodni fogok arról, hogy a fenforgó méltányossági szempontok figyelembe vétele mellett egyes esetekben a felek kérelmére megfelelő fizetési halasztások engedélyeztessenek. Önként érthető, hogy úgy az adók, valamint az illetékek tekintetében ez a szabályozás csakis tényleg hátralékban levő tartozásokra szorítkozik, de a már befizetett adókra és illetékekre, valamint ezek kamatjaira nem terjed ki. A magyarországi városok ós községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899* évi VI. törvényczikk hatályát az 1901. évi XVIII. törvényczikk csak 1904. évi deczember hő 31-ig hoszszabbitotta meg, s miután a törvényhozás azóta e törvény hatályának meghosszabbításáról nem intézkedett, a magyarországi városok és községek által az 1899. évi VI. ós 1901. évi XVIII. törvényczikk alapján élvezett járandóságoknak az 1905. évi január hó 1-től való kiutalványozására, a költségvetésen kivüli állapot megszűnte után is hiányoznék a jogalap. Ne hogy ez által az egyes városok és községek jelentékeny joghátrányt szenvedjenek, és hogy a jogfolytonosság e téren is biztosíttassák, a jelen törvényjavaslat 6. §-ában gondoskodás történik arról, hogy az 1901. évi XVIII. törvényczikk hatálya 1905. évi január hó 1-től meghosszabbittassék, ós hogy az a törvényhozás további intézkedéséig érvényben tartassák. A 7. §. szerint a kórt felhatalmazás hatálya 1905. évi január hó 1-től kezdődnék, a mit az állami bevételek beszedésénél megóvandó folytonosság megszakításának elkerülhetése tesz szükségessé. E szakasz tartalmazza ezen felül a végrehajtási intézkedéseket. Budapest, 1906. évi május hó 29-én. Dr. Wekerle Sándor s. k., a péng'ilgyministerium vezetésével: megbízott m. hir. ministerehtöh.