Képviselőházi irományok, 1906. I. kötet • 1-16. sz.

Irományszámok - 1906-16. Törvényjavaslat a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről

16. szám. 219 később 1906. évi deczember hó 31-iki hatálylyal legyenek tehetők, illetve lótesithetők. E korlátozás abban leli indokát, hogy az országgyűléstől hosszabb időre ne legyen elvonható- az ország gazdasági vonatkozásai miképen való szabályozásának ellenőrzése. Ugyanez a szakasz még egy más rendelkezést is tartalmaz, nevezetesen felhatalmazza a kormányt, hogy 1907. deczember 31-én túlterjedő hatálylyal is köthessen szerződéseket. Ezt a felhatalmazást ismét az 1899. évi XXX. t.-cz. teszi szükségessé, mely határozottan kimondja, hogy 1907. deczember hó 31-ón túlterjedő hatálylyal szerződés külállammal nem köthető. Ez a tiltó rendelkezés a változott gazdaság-politikai viszonyok mellett már nem tartható fenn, szerződéseink legfontosabbjai 1917., illetve 1915. • végéig kötvék, ennélfogva nem zárkózhatunk el többé az elől, hogy az esetleg kötendő többi szerződóst is ily tartammal kössük meg. De nincs is semmi okunk az emiitett korlátozás fentartására, sőt ellenkezőleg a magunk gazdasági érdekei kívánják ez idő szerint a hosszabb lejárati időt, mely alatt módunk lesz gazdasági berendezésünket azon irányokba terelni, melyeket saját viszonyaink és érdekeink követelnek. Minden kereskedelmi szerződós és erre vonatkozó tárgyalás alapja a vámtarifa. Az 1899. évi XXX. t.-cz. ennek megalkotásához köti a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tárgyalások megindithatását. Gondoskodni kell tehát megfelelő autonóm vámtarifáról. Az 1899. évi XXX. t.-cz.-ben megállapított viszonosságból folyólag vámtarifánknak anyagi rendelkezései tekintetében azonosnak kell lennie a birodalmi tanácsban képviselt királyságok ós országok vámtarifájával, ós igy utalva vagyunk arra, hogy a két állam kormányai között 1903-ban létrejött vámtarifát, az idézett törvény által jelzett jogállapotnak megfelelő alakban fogadjuk eL mely az összes tárgyalások alapját képezendi, mely vámtarifát a jelen törvényjavaslattal egyidejűleg van szerencsém benyújtani. E vámtarifának ideiglenesen, rendeleti utón való életbeléptethetésére hatalmazza fel jelen törvényjavaslat 2. §-ának 1. pontja törvényerőre emelkedése után a kormányt. Ugyanaz a szakasz azonban felhatalmazást tartalmaz a kormány részére arra nézve is, hogy a külállamokkal már megkötött, magában a javaslatban felsorolt szerződéseket ós egyezményeket ideiglenesen, a törvényhozás további rendelkezéséig rendeleti utón óletbeléptethesse, még pedig azon időponttól kezdve, melylyel azok megköttettek. Habár nem tartoznak a gondozásom alatt álló tárcza ügykörébe, mégis ide vettem fel az e részben közvetlenül érdekelt földmivelésügyi és igazságügyminister urakkal egyetórtőleg az állategészségügyi és birtokszerzési egyezményeket, hogy a kormány részére kórt felhatalmazás a kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos egész törvényhozási anyagra kiterjesztessék és ne kelljen e részben külön felhatalmazásokat kérni. A szerződések és egyezmények, úgyszintén az új autonóm vámtarifa törvénybe iktatandók lesznek. Erre vonatkozik a törvényhozás további rendelkezésének fentartása. Azonban, mint volt szerencsém emliteni, fontos érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a kereskedelem-politikai törvényen kivüli állapot a lehető leg-