Képviselőházi irományok, 1906. I. kötet • 1-16. sz.
Irományszámok - 1906-15. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről
184 15. szám, millió koronát. Ebből levonva a központi igazgatásnak költségeit egy millió koronával, maradt 56 3 /4 millió korona. Ezzel szemben a Horvát-Szlavonországokkal közös kiadások 2072 millió koronára rúgtak, mely két számcsoportnak egybevetése 3642°/o arányszámot eredményezne, úgy, hogy a földmivelésügyi tárcza kiadásaiból csakis ezen arányrész volna a leszámolásba felveendő. Ha a horvát-szlavón országos bizottság hajlandó ugyanezen elvi alapon a legújabb köllségveté?i adatok tekintetbevételével megejteni a számítást és az elszámolások ily értelemben való módositását kivánni, a magyar országos bizottságnak ez ellen nem volna kifogása. A kereskedelmi tárcza költségeire a magyar országos bizottság az iménti elv szerinti megosztást azért nem tartaná czélszerűnek, mert ennek a tárczanak közös költségeiből a jelzett arányszámítás útján levonásba hozandó összeg teljesen jelentéktelen volna, minthogy a kereskedelmi tárcza összes kiadásainak túlnyomó része egyúttal közös kiadást is képvisel. A mi az 1883. évi XLI. t.-cz. alapján felvett 6,764.800 forintnyi jelzálogkölcsön és az állami javak eladásának előmozdítása czéljából felvett záloglevélkölcsön annuitására fordított összegeket illeti, a t. horvát-szlavón országos bizottságnak e tekintetben elfoglalt álláspontja ellen a magyar országos bizottságnak elvi kifogásai vannak, hanem ezen bizottság reméli, hogy a szóbeli tárgyalások alkalmával ezen kérdésre nézve a két bizottság közt az egyetértés létre fog jönni. Ugyanez áll a mezőgazdasági statisztika költségeinek a közös kiadások sorából való kihagyására nézve. A kultúrmérnöki intézmény, valamint a talajjavítások költségeivel pedig a társországok eddig sem lettek megterhelve. A mi a t. horvát-szlavón országos bizottság üzenetének utolsó részében a társországok anyagi érdekeinek állítólag nagyon gyenge gondozásáról mondva van, ugyancsak ismétlése az előbbi üzenetekben felhangzott panaszoknak, melyeknek alaptalanságát a magyar országos bizottság megczáfolhatlan számbeli adatokkal kimutatta. Az utolsó két év ebbeli adatai pedig, melyeket a magyar országos bizottság a szóbeli tárgyalások alkalmával előterjeszteni kész, csakis újabb bizonyítékokat szolgáltatnak a t. horvát-szlavón országos bizottság részéről emelt panaszok jogosultsága ellen, a melyekre vonatkozólag a magyar országos bizottság szintén már előadta észrevételeit. A magyar országos bizottság bizton reméli, hogy szóbeli úton az elszámolási módra nézve eddig mutatkozott nézeteltéréseknek legalibb tetemes része ki fog egyenlittetni és egyetértő megállapodás fog létrejönni a közjövedelmek ama százalékának meghatározására nézve, a melylyel Horvát-Szlavonországok a közösügyi költségekhez hozzájárulni kötelesek lesznek. Megállapodás fog történni továbbá arra a kivételes rendelkezésre nézve is, mely az 1868 : XXX. t.-cz. 13. szakaszában foglaltatik, és ha a két bizottság e tekintetben a társországok részéről eddig élvezett kedvezmény fentartását elfogadja, közös tárgyalással meghatározandó lesz azon százalék, mely Horvát-Szlavonországok jövedelmeiből mindenekelőtt az autonóm költségek fedezésére levonandó. Ha a t. horvát-szlavón országos bizottság nagybecsű üzenetében azt mondja, hogy az autonóm költségek fedezésére előzetesen levonandó összeg meghatározásánál csakis az ezen autonóm igazgatás kimutatott szükséglete szolgálhat mértékül, a magyar országos bizottság e tekintetben is a méltányosság legszélsőbb határáig elmenni kész, de még sem mellőzheti azt a megjegyzést, hogy a horvát-szlavón autonóm igazgatás kimutatott szükségletének mennyisége kizárólag ezen országok szabad elhatározásától függ és semmiféle törvényes alapon nincsen előre fix összegben megállapítva és így a beligazgatás költségeinek megállapításánál minden esetre tekintettel kell lenni a közösügyi költségekhez szolgáltatandó járulékra is, legalább mindaddig, mig nem vált ténynyé az, a mit a t. horvát-szlavón országos bizottság valószínűnek mond, hogy tudniillik