Képviselőházi irományok, 1906. I. kötet • 1-16. sz.

Irományszámok - 1906-15. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről

98 15. szám. esetleg ily elnevezés alatt a magyar korona országai egész területére nézve külön kitüntetett összes tényleges kiadások. 2. A fogyasztási és italadók kezelésével járó és az állami zárszámadás fogyasztási és italadók czíme alatt kimutatott, a magyar korona országai egész területén felmerült összes tényleges kiadások, kivéve a) a zárt városokat, valamint a nyilt községeket az 1899. évi VI. t.-cz. 1. §-a, illetőleg az 1901. évi XVIII. t.-cz. 1. §-a alapján megillető részesedési jutalék czímén a magyar korona országai egész területén felmerült tényleges kiadásokat; b) a horvát-szlavonországi italmérési jogok után adott kártalanitási tőkék törlesztésére és kamataira az 1888. évi XXXV. t.-cz. alapján felmerült tényleges kiadásokat. 3. A magyarországi húsfogyasztási adó czímén elért összes tényleges bevételek. 4. A magyarországi boritaladó czímén elért tényleges bevételeknek az a része, a mely az 1887. évi XLVII: t.-cz. által szabályozott borfogyasztási adóra esik. 5. A lottójövedék kezelésével járó és az állami zárszámadás lottójövedék czíme alatt kimutatott, a magyar korona országai egész területén felmerült összes tényleges kiadások. A magyar korona országai területére nézve ily módon nyert jövedelmek S-127°/o-a veendő Horvát-Szlavonországoknak a kérdéses jövedelmi forrásokból eredő jövedelme gyanánt és Horvát-Szlavonországoknak ebből a jövedelméből fedezendő az 1888. évi XXXV. t.-cz. 50. §-a alapján a horvát-szlavonországi italmérési jogok után adott kártalanitási tőkék törlesztései és kamatai czímén felmerült kiadás, úgy, hogy az ezen kiadások fedezése után fenmaradt összeg képezi Horvát-Szlavonországoknak a fent megnevezett jövedelmi forrásokból eredő tiszta közjövedelmét. II. Horvát-Szlavonországoknak az 1868. évi XXIII. t.-cz. szerint a vasúti és gőzhajózási vállalatoktól szedett bélyegilletékekből eredő közjövedelmei gyanánt az az összeg veendő számba, a mely ilyen czímen a horvát-szlavonországi állami pénztáraknál és adóhivataloknál tényleg befolyt. III. Magyarország és Horvát-Szlavönországok közötti közös kiadásokként azok a kiadások számolandók el, a melyek az 1868. évi XXX, t.-cz. 5—10. §-ai szerint Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországokra nézve közöseknek elismert ügyek ellátására fordíttattak. Ehhez képest az évenként teljesítendő leszámolásoknak eddig gyakorlatban volt módjától eltérőleg 1. nem tekintendők közös kiadásoknak: a) az ipari és kereskedelmi szakoktatás költségei; b) a földmívelési tárcza mezőgazdasági statisztikai költségei; c) az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján felvett, vagy a jövőben felveendő államkölcsön ama tőkerészletének kamatjaira és esetleges törlesztésére eső szükséglet, a mely tőkerészlet olyan beruházásokra fordittatik, a melyek az 1868 : XXX. t.-cz. 5—10. §-ai értelmében közöseknek nem tekinthetők. 2. A földmívelésügyi ministerium központi igazgatása czímén felmerült kiadásoknak pedig csak olyan százaléka tekintendő Magyarország és Horvát-Szlavónországok közös kiadásának, mint a milyen százalékát teszik a földmívelésügyi tárcza többi összes kiadásainak a Magyarországot és Horvát-Szlavonországokat közösen terhelő kiadások. 8. §. Az 1868 :XXX. t.-cz. és 1873: XXXIV. t.-czikknek a jelen törvény által nem módosított pontjai változatlanul fentartatnak.