Képviselőházi irományok, 1905. I. kötet • 1-66., I-IX. sz.
Irományszámok - 1905-57. Kossuth Ferencz képviselő indítványa, az önálló magyar autonóm vámtarifának elkészíttetése tárgyában - 1905-58. Simonyi-Semadam Sándor képviselő indítványa, az 1903. évi IV. t.-czikk módosításáról
58. szám, 73 Melléklet az 58. számú irományhoz. Indokolás. Az 1903 : IV. t.-cz. azon indoklással alkottatott meg, hogy a kivándorlás egyrészt bizonyos rendes mederben haladjon s igy a kivándorlók érdekeinek megóvása czéljából a hatóságok kellő ellenőrzése hatályos lehessen: —• másrészt és főleg czélja volt e törvénynek intézkedéseivel a kivándorlást csökkenteni. — Sajnos e tekintetben az ellenkezőt érte el, mert ezen törvény életbeléptetése óta a kivándorlás óriás mérvben gyarapodott. A ki annak okait kutatja, nem zárkózhatik el azon határozott jelenségek elől, melyek kétségtelenül igazolják, hogy az 1903 : IV. t.-cz. némely intézkedése képezi a kivándorlás növekedésének egyik főokát. Ezen törvény alapján ugyanis eddig 67 úgynevezett kivándorlási meghatalmazott nyert az ügyködésre jogosítványt. —• Kimutatható tény, hogy azóta, amióta ezen kivándorlási meghatalmazotti intézmény életbe lépett, mindenütt, ahol ilyen meghatalmazott működése engedélyeztetett, megindult a kivándorlás oly vidéken is, a mely vidékekről pedig azelőtt nem vándorolt ki senki. Aki az ország különböző vidékein megfordult, megütközéssel tapasztalhatta, hogy a legkisebb, legeldugottabb faluban is — minden kocsmában — de nyilvános helyen is, szabadban is — képes, feltűnően Mustrált, a figyelmet kihivó hirdetményeket talál, melyekben a tengerentúli hajójáratok, azok díjai stb. tudnivaló vannak hirdetve. Úgy, hogy a legcsendesebb faluban is kénytelen az ott lakó földműves nap-nap után látni ezeket a szuggeráló hirdetményeket, — s igy önkénytelen a kivándorlás eszméjével foglalkozni. Ez a polgárok psihikai megfertőzése a kivándorlás gondolatával, —• ezt az 1903 : IV. t.-cz. soha nem intenczionálhatta. Mégis ezen tények eredménye az, hogy mig a kivándorlás 1899—1904. évig terjedő időszaknak az évek első három hónapjában maximálisan 56,484 útlevelet mutatott ki, addig ez év első három hónapjában 108,178 útlevél állíttatott ki. Minthogy a számszerű tények egyenesen mint okozat az okra, utalnak ezen törvény némely hibás intézkedésére: — ennélfogva mindazt, mi abban alkalmas a kivándorlás emelésére, — meg kell változtatni, el kell törölni. Ilyen a kivándorlás-meghatalmazotti intézmény. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban az eltörlés magában nem elégséges: hanem súlyos büntetést kell szabni mindenkire, a ki az államot megfosztani törekszik polgáraitól, a ki önző érdekből azon dolgozik, hogy a magyar ember lelke forduljon el hazájától. A fenti szomorú számok indokolják e javaslatba vett súlyos büntetést. Miután továbbá a törvény intencziója a kivándorlók érdekeinek védelme: — gondoskodni kell arról is, hogy a kivándorló azon érdekei, melyek őt hazájához kötik és alkalmasak arra, hogy őt visszahozzák, -—• itthon se sértessenek meg. Erre szolgál a 6. §. intézkedése. Ugyanis azon polgártársaink, kik csak keresetük fokozása miatt mennek ki, itthon hagyván földjeiket és házukat, néhány évig nem igen gondoskodhatnak arról, hogy az ingatlanok közterhei pontosan kifizettessenek. A kincstár az adóterhek behajKépvh. iromány. 1905—1910. I. kötet. 10