Képviselőházi irományok, 1905. I. kötet • 1-66., I-IX. sz.

Irományszámok - 1905-41. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt b. Kaas Ivor orsz. képviselő mentelmi ügyében

56 41. szám. tagjai ellen a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának okát képezné, — s másrészt ugyanazok ellen meggyalázó kifejezést is tartalmaz, s ebből folyólag a nyilvános rágalmazás és nyilvános becsületsértés vétségét állapítja meg a czikk szerzőjével, b. Kaas Ivorral szemben. A mentelmi bizottság nem zárkózhatott el azon köztudomású ténynek megállapítása elől, hogy a közlemény ama sajnálatos eseményre vonatkozik, a melynek következtében Bilekben az ott szolgálatot teljesített magyar katonák közül számosan, épen a katonai hatóság által foganatosított vizsgálat adatai szerint egyes tisztek bűnössége folytán áldozatul estek s hogy e miatt a bűnösöknek bizonyult tisztek el is ítéltettek. Ez a tény képezi alapját a kérdéses czikknek, a melynek a vádiratból már kihagyott két első bekezdésében foglalt s korábban vád tárgyává is tett kitételei az illetékes katonai hatóság által beigazoltaknak talált eset körülményeit és a közvéleményre lesújtó hatását tükrözik vissza. A két utolsó bekezdés elválaszthatatlanul szoros összefüggésben áll a vádból kizárt két első bekezdés tartalmával, a melyben foglalt állítás a fentebbiek szerint valótlannak semmikép nem tekinthető. Már pedig a hivatali kötelességeiket megszegő bármely hatósági közegek cselekményének — habár erősebb és erébyesebb hangon tartott — bírálata úgy a közérdek helyesen felfogott szempontjából tekintve, valamint a törvény szerint is megengedett, sőt jogos. A közvádnak az az eljárása, hogy a vádiratban az általa korábban vád tárgyává tett részek kihagyásával a czikknek csupán azon részét inkriminálja, melyben az a kitétel foglaltatik, hogy a legények haját német tisztjük puszta magyar gyűlöletből félig levágatta, hogy őket ekként meggyalázza s e miatt azt pribéknek nevezi, a zaklatás jellegét látszik magán viselni, mert a bileki és a trebinjei cs. és kir. katonai állomás j)arancsnokság a hozzájuk intézett megkeresésre adott hivatalos jelentésükben tényként megállapítják, hogy a fennálló szabály értelmében a legénység haja félig le szokott nyirattatni. magát a tényhez fűzött meggyalázási szándékot azonban alaptalannak jelentik ki. Az előzményül szolgáló • felháborító eset közvetlen hatása alatt állott czikkirónak jogos felindulásában tanúsított eme tévedése, illetve a tényekből levont helytelen következtetése, a többi részében egyébként a valódi tényállással megegyező adatok feltárása után nem tekinthető olyannak, mely alkalmas lenne a rágalmazás ós becsületsértés tényálladékának megállapítására. Miért is a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, tlOgy Jt). EaáS Ivor orsz. képviselő mentelmi joga ez ügyben föl ne függesztenék. Kelt Budapesten, a magyar képviselőház mentelmi bizottságának 1905. évi május hó 11-én tartott illéséből. Gál Sándor s. h, Kálosi József s. h., a mentelmi bizottság elnöke, a mentelmi bizottság előadója.