Képviselőházi irományok, 1905. I. kötet • 1-66., I-IX. sz.

Irományszámok - 1905-19. A képviselőház álal kiküldött bizottság felirati javaslata

32 1 9. szám. Országgyiilésileg megszavazott költségvetés híján az állami kiadások és bevételek nem birnak törvényes alappal. Kern szükséges Felséged előtt bőven kifejtenünk az ilyen helyzet tartósságának káros, sőt veszélyes hatását. Egyszerűen reámutatunk egyfelől a törvénytisztelet azon csökkenésére, az alkotmányos fogalmak szigorúságának azon meglazulására, melyet a törvényes kellékek nélkül vitt kormányzás megszokása föltétlenül előidéz, másfelől pedig azokra a súlyos károsodásokra, a melyek a nemzetet gazdasági téren fenyegetik, ha épen most, midőn egész Európa gazdasági politikáját huzamosabb időre rendezi, nem tudunk saját érdekeinknek megfelelő módon kellő hatálylyal állást foglalni! Reá mutatunk arra a hátrányos állapotra is, a melybe Felséged mindkét államának védereje jut, ha Magyarország nem gondoskodhatik kellő időben a hadsereg kiegészítéséről. De mindezeken felül az alkotmányos felfogás késztet arra, hogy legmélyebb hódolattal ós teljes bizalommal forduljunk Felségedhez és kérjük olyan kormánynak mielőbb való kinevezését, mely a nemzeti akaratot kifejező képviselőháznak támogatására számíthat. Felséged bölcsesége ezen alkotmányos uralkodói jogának miként való gyakorlására biztos támpontokat talál a választások eredményében. A nemzet a múlt év november hó 18-án a képviselőház tanácskozási rendje ellen elkövetett erőszakot határozottan elitélte; azok, a kik ezt tanácsolták, elkövették Y&gj benne bármi módon részesek voltak vagy ezt jóváhagyták, a mostani képviselőház bizalmát nem bírhatják. Noha azok, a kik a parlamenti erőszak ellen együtt küzdöttek és együttvéve többséget nyertek, különböző politikai meggyőződéseket képviselnek, mégis annyi fontos és sürgősen megoldandó kérdésre nézve meg tudnak egymással egyezni, hogy hasznos és egyöntetű működésre képesek. Mindnyájan akarják a parlamenti reformot és ennek keretében a választói jog kiterjesztését a választókeriileteknek a nemzet érdekeihez mért megfelelő beosztásával; mindnyájan kívánják a kormányzat pártatlan gyakorlása, a tisztviselők jogi helyzete, általában a jogrend és a közszabadság biztosítókainak öregbítését; mindnyájan kivannak a nép szóles rétegeinek érdekében foganatosítandó adóügyi, közgazdasági ós szocziálpolitikai reformokat. A többséget nyert pártok megegyeznek azon törekvésben is, hogy a gazdasági önállóságot a külön vámterülettel és az önálló hitelrendszerrel együtt kellő előkészítés és kellő előfeltételek mellett tényleg életbe léptessék. E pártok egyetértenek abban is, hogy a magyar hadseregnek — mely az egész hadsereg kiegészítő részét képezi — nemzeti jellege nyelvben és jelvényekben kidoinboríttassék. E kívánságban megegyeznek azok is, a kik a végezel tekintetében a legmesszebbmenő álláspontot, az önálló magyar hadsereget vallják, mert programmjuk teljes megvalósításának nélkülözhetetlen előzményét látják a közös egyetértéssel már most keresztülvihető rendezésben és ígj ezeket elveik legcsekélyebb részeinek feladása vagy felfüggesztése nélkül támogathatják, sőt támogatni kötelesek. A kik pedig a szóban levő rendezést nem sürgették, azon meggyőződésre jutottak, hogy e reformok nélkül a jelenlegi súlyos válság az alkotmányosságnak teljesen megfelelő módon meg nem oldható, az országgyűlés zavartalan munkára nem számíthat s a hadsereg szükséges igényeit ki nem elégíthetők. Mindezek tekintetbevételével olyan munkaterv létesülhet, a melynek alapján a kormány bizton számíthat a képviselőház támogatására ós a melynek megvalósítása áldást árasztana a magyar nemzetre, semmiben sem gyengítené Felségednek mint Magyarországon kívül más országok uralkodójának is hatalmi állását, sőt