Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.
Irományszámok - 1901-689. A Horvát-Szlavonországokkal megujítandó pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött magyar országos bizottság jelentése
689. szám. 91 esetleg ily elnevezés alatt a magyar korona országai egész területére nézve külön kitüntetett összes tényleges kiadások. 2. A fogyasztási és italadók kezelésével járó és az állami zárszámadás fogyasztási és italadók czíme alatt kimutatott a magyar korona országai egész területén felmerült összes tényleges kiadások, kivéve a) a zárt városokat, valamint a nyilt községeket az 1899. évi VI. t.-cz. 1. §-a, illetőleg az 1901. évi XVIII. t.-cz. 1. §-a alapján megillető részesedési jutalék czímén a magyar korona országai egész területén felmerült tényleges kiadásokat; b) a horvát-szlavonországi italmérési jogok után adott kártalanítási tőkék törlesztésére ós kamataira az 1888. évi XXXV. t.-cz. alapján felmerült tényleges kiadásokat. 3. A magyarországi húsfogyasztási adó czímón elért összes tényleges bevételek. 4. A magyarországi boritaladó czímén elért tényleges bevételeknek az a része, a mely az 1887. évi XLVII. t.-cz. által szabályozott borfogyasztási adóra esik. 5. A lottójövedók kezelésével járó és az állami zárszámadás lottójövedék czíme alatt kimutatott, a magyar korona országai egész területén felmerült összes tényleges kiadások. A magyar korona országai területére nézve ily módon nyert jövedelmek 8127°/ 0-a veendő Horvát-Szlavonországoknak a kérdéses jövedelmi forrásokból eredő jövedelme gyanánt és Horvát-Szlavonországoknak ebből a jövedelméből fedezendő az 1888. évi XXXV. t.-cz. 50. §-a alapján a horvát-szlavonországi italmérési jogok után adott kártalanítási tőkék törlesztései és kamatai czímén felmerült kiadás, úgy, hogy az ezen kiadások fedezése után fénmaradt összeg képezi Horvát-Szlavonországoknak a fent megnevezett jövedelmi forrásokból eredő tiszta közjövedelmét. II. Horvát-Szlavonországoknak az 1868. évi XXIII. t.-cz. szerint a vasúti és gőzhajózási vállalatoktól szedett bélyegilletékekből eredő közjövedelmei gyanánt az az összeg veendő számba, a mely ilyen czímén a horvát-szlavonországi állami pénztáraknál és adóhivataloknál tényleg befolyt. III. Magyarország és Horvát-Szlavonországok közötti közös kiadásokként azok a kiadások számolandók el, a melyek az 1868. évi XXX. t.-cz. 5—10. §-ai szerint Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországokra nézve közöseknek elismert ügyek ellátására fordíttattak. Ehhez képest az évenként teljesítendő leszámolásoknak eddig gyakorlatban volt módjától eltérőleg 1. nem tekintendők közös kiadásoknak: a) az ipari és kereskedelmi szakoktatás költségei; b) a fölclmivelósi tárcza mezőgazdasági statisztikai költségei; c) az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján felvett, vagy a jövőben felveendő államkölcsön ama tőkerészletének kamatjaira és esetleges törlesztésére eső szükséglet, a mely tőkerészlet olyan beruházásokra fordíttatik, a melyek az 1868. évi XXX. t.-cz. 5—10. §-ai értelmében közöseknek nem tekinthetők. 2. A földmivelósügyi ministerium központi igazgatása czímén felmerült kiadásoknak pedig csak olyan százaléka tekintendő Magyarország és Horvát-Szlavonországok közös kiadásának, mint a milyen százalékát teszik a földmivelósügyi tárcza többi összes kiadásainak a Magyarországot és Horvát-Szlavonországokat közösen terhelő kiadások. ' 8. §. Az 1868 : XXX. t.-cz. és 1873 : XXXIV. t.-czikknek a jelen törvény által nem módosított pontjai változatlanul fentartatnak. 12*
