Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.

Irományszámok - 1901-CLVII. 1904. évi XXXVI. törvényczikk az állami anyakönyvekről szóló 1894:XXXIII. t.-cz. módosításáról

CLYII. szára. 457 16. §. Az anyakönyvi kivonatnak tartalmilag egyeznie kell az anyakönyvi bejegyzéssel. A kiigazított anyakönyvi bejegyzésről készített kivonat a kiigazított tartalmat tünteti fel. A kiigazított vagy utólagos bejegyzéssel kiegészített anyakönyvi bejegyzésről a kivonat —• kívánatra — szó szerinti szövegben adandó ki. Anyakönyvi kivonatokat rendszerint csak az anyakönyvvezető állíthat ki. Kivételesen, ha az anyakönyv első példánya elvész vagy használhatatlanná válik, addig, míg ez a hiány az 1894: XXXIII. t.-cz. 27. §-ának rendelkezéseihez képest pótolva nincs, a törvényhatósági levéltárnok is állíthat ki anyakönyvi kivonatokat. Az anyakönyvi bejegyzés kiigazításának a fél birtokában levő anyakönyvi kivonatra való utólagos rávezetése bélyegmentes. — E rendelkezés nem terjed ki az anyakönyvi kivonatnak az anyakönyvbe történt utólagos bejegyzéssel való kiegészítésére. III. Vegyes rendelkezések. 17. §. Ha az anyakönyvvezető az 1894: XXXIII. t.-cz. 60. §-ában foglalt eseteken kívül a hatáskörébe tartozó valamely cselekményt megtagad, az érdekelt fél akár közvetlenül, akár az anyakönyvvezető útján az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságnál (polgármester, főszolgabíró) panaszt tehet. A felügyelő hatóság határozata ellen fokozatos felebbvitelnek van helye. 18. §. Az anyakönyvvezető aláírásával lezárt anyakönyvi bejegyzés kiigazítását az anyakönyvi felügyelő hatóság rendeli el. Az eljárás hivatalból vagy az érdekelt fél kérelmére indíttatik meg. Az érdekeltek a másodfokú felügyelő hatóság határozata után a királyi járásbírósághoz fordulhatnak. A közigazgatási hatóság által követendő eljárást a belügyminister, a bírósági eljárást az igazságügyminister rendeleti úton szabályozza. 19. §. Ha valamely gyermek leszármazása csak a születés bejegyzése után állapíttatik meg, vagy a családi állapotból származó jogok királyi leirattal való törvényesítés vagy örökbefogadás által változást szenvednek, ez a körülmény az anyakönyvbe az illetékes hatóság hivatalos megkeresésére, vagy az ez által közölt ítélet vagy hivatalos irat alapján hivatalból feljegyzendő. Ha a törvénytelen gyermek anyja és természetes atyja házasságra lépnek, ez a körülmény, a mennyiben közokirattal igazoltatik, bármely érdekelt kérelmére a születési anyakönyvbe feljegyzendő; de csak akkor, ha a természetes atya által való elismerés az 1894 : XXXIII. törvényczikk 41. §-a szerint már fel van jegyezve, vagy ugyanezen §. szerint egyidejűleg feljegyezhető. A felügyelő hatóság bármely érdekelt kérelmére megelőző vizsgálat alapján elrendelheti, hogy az utólagos házasság bejegyzése után, vagy azzal egyidejűleg az anyakönyvben a törvónyesítós is feljegyeztessék. Képvh. iromáuy. 1901—1906. XXXVI. kötet. 58