Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.

Irományszámok - 1901-684. A m. kir. állami számvevőszék pótjelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1904:XXI. törvényczikk) az 1904. számadási év II. negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházások tárgyában

.1 Ü 884. j-száüú-SS 29 bevételekről« bemutatott jelentésben, nemkülönben a kereskedelemügyi tárcza 1902. évi zárszámadásának megokolásában a törvényhozásnak már tudomására hozatott, hogy ilyenek a párisi kiállítás czímén a már megejtett elszámolás után is fel fognak még merülni, mivel a dolog természetéből folyólag nem voltak kellő időben utalványozhatok. Ezek a kiadások azonban fedezetre találnak a kiállításból származó, a leszámolásig be nem hajtott, de biztosított követelésekből befolyó összegekben. 4. czímhez. (Hajósás.) A 4. »A szabadhajózás segélyezésére« rovaton kimutatott 209.815 K 87 f túlkiadás a tengeri szabadhajózást űző hajóink hátralékos beszerzési segélyeinek fedezésére fordíttatott. Szabadhajózást űző hajóink száma ugyanis az utóbbi években annyira emelkedett, hogy az azokat az 1893. évi XXII. t.-cz. 16. §-a alapján megillető segélyek kiutalványozására a rendelkezésre állott hitel 1901. évtől kezdve már nem volt elegendő. Minthogy ezen segélyekre az illető hajótulajdonosok igényét az idézett törvónyczikk 16. §-a megállapította; az ez alapon esedékes összegek kiutalványozásának függőben tartása pedig hajózásunk fejlődését akadályozta, szükséges volt az iránt intézkedni, hogy a hajótulajdonosaink által az 1893. évi XXII. t.-ezikk hatályban léte alatt beszerzett hajók után az idézett törvényben részükre biztosított, de hitel hiányában az 1903. év végéig még nem folyósított beszerzési segélyek további halasztás nélkül kifizettessenek. E czélból a folyó évi május 31-én tartott ministertanács hozzájárult ahhoz, hogy az 1903. év végéig hátralékos beszerzési segélyek az illető jogosultaknak haladéktalanul utalvanyoztassanak és ezen összegeknek a költségvetésileg előirányzott hitelben fedezetet nem találó része 324.789 K 46 f erejéig- mint túlkiadás elszámolható legyen. Ugyanitt a 8. »A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság segélyezésére az 1894. évi XXXVI. t.-czikk alapján« rovaton jelentkező 100.000 K túlkiadás abban találja magyarázatát, hogy a társaság nem lévén képes részvényei után 5°/

0 osztalékot fizetni, részére az 1894. évi XXXVI. t.-czikkel beczikkelyezett szerződés 19. §-ának harmadik bekezdése értelmében — az említett §. első bekezdésében biztosított évi 800.000 K államsegélyen felül — 100.000 K pótállamsegélyt kellett folyósítani. A 14. rovat alatt kimutatott 53.380 K ujabb előirányzat nélküli kiadás utalványozása az által vált szükségessé, hogy a múlt évi november hó végén és deczember hó elején Fiúméban dühöngött rendkívüli erős siroccó viharok a kikötőben, nevezetesen a bergudii dockmedencze hullámgátjánál, a kőolajkikötő és naszádkikötő közötti feltöltés védkőhányásánál, a naszádkikötő hullámgátjánál, az új rakpart végénél, a Mária Terézia móló végszakaszainál, a Baross fakikötő hullámgátjánál és a kőolaj hordó-rakhely védkőhányásánál igen jelentékeny károkat okozván, az előfordult károk nagyobbodásának megakadályozása végett a helyreállítási munkákat sürgősen végrehajtatni kellett. Minthogy pedig ezen helyreállítási munkák költségeinek fedezetére megfelelő költségvetési hitel nem állott rendelkezésre, a ministertanács hozzájárult ahhoz, hogy azok 266.400 K erejéig mint előirányzat nélküli kiadások utalványozhatok legyenek. b) Beruházások: IV. fejezet. 5. czímhez. (M. kir. államvasutak.) A 7. »Előirányzat nélküli bevételekből (járulékokból) fedezendő különféle beruházásokra« rovat alatt kimutatott ujabb előirányzat nélküli kiadások fedezetet nyernek az illető érdekeltek által az illető munkálatokra fizetett s előirányzat nélküli bevételként elszámolt hozzájárulási összegekben, minélfogva a költségvetési mérlegre nem hatnak,