Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.

Irományszámok - 1901-682. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szlavóniai-drávavidéki helyi érdekű vasut vörösmajor-vočini fővonalának és vörösmajor-orahovicai, illetve humljáni-drenováci szárnyvonalainak engedélyezéséről

682. szám. 17 elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. bosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek ós az azokat helybenhagyó, vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megál­lapításokat nem tartalmaznának, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek O'is m. vastag kőalappal ós ugyanilyen vastag kavicsborítással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetve kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavics­réteggel borítandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmé­nyek által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsborítással látandók el. Az állomásokon, a fensiknak ós különösen a vágányok beágyazásának szá­razon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 1000 m 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 2000 m 2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel borítandók. III. Felépítmény. A pálya l­o méter nyomtávval építendő. A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 12'3 kg-nál könnyeb­bek nem lehetnek ós függő sínkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök a vonalakon használandó legnehezebb járó­műveknek megterhelt állapotban való legnagyobb keróknyomása alatt négyzet­cm-kónt 1000 kgrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől-közepig mérve — a keskeny­vágányú helyi érdekű vasút állomásain 3'5 méternél, a nyilt vonalon pedig 3"o méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tény­leg felhasznált mennyiségek után számított x /2 0 /o-át és azonkívül 3 (három) teljes váltót és keresztezést, 3 egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoportokkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számíthatók be azon készletek, melyeket a jótál­lási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra, ideértve a pálya ós tartozékainak bekavicsolását, az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sínszegekét egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes hasz­nálatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezósre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomá­sok többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmaz­Kéhpv. iromány. 1901—1906. XXXVI. kötet. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom