Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.

Irományszámok - 1901-689. A Horvát-Szlavonországokkal megujítandó pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött magyar országos bizottság jelentése

689. szám. 161 ráfizeti a nélkül, hogy annak visszatérítését bármikor Horvát-Szlavonországoktól követelhetné. A magyar országos bizottság nézete szerint tehát az alternatíva úgy áll: vagy fentartatik, apróbb eltérésektől eltekintve, de nagyban és egészben az 1868: XXX. t.-cz. 12. szakaszán alapuló elszámolás mai módja, azon kedA^ezmény fentartása mellett, a melyet a 13. szakasz tartalmaz, vagy pedig Magyarország ós Horvát­Szlavonországok közt közös egyetértéssel új elszámolási mód állapíttatik meg, de akkor a 13-ik szakaszban foglalt kivételes kedvezmény elesik ós Horvát-Szlavon­országok arra kötelezik magukat, hogy ők az ezen új elszámolási mód szerint a közösügyi költségekből rajok eső részt minden körülmények közt a maga teljes összegében megfizetik és csak jövedelmeiknek ezentúl még fenmarado részét fordítják belszükségleteik fedezésére. A mi már most a t. horvát-szlavón országos bizottság nagybecsű üzenetében foglalt részletes követeléseket illeti, ezek majdnem egytől-egyig azonosak azokkal. a melyek az 1899. évi november 11-én kelt horvát-szlavón üzenetben foglaltattak és a melyekre a magyar országos bizottság 1901. február 17-én kelt üzenetében megadta kimerítő válaszát oly értelemben, hogy a szóban álló javaslatok egy­némelyikére nézve hajlandónak nyilatkozott tárgyalásba bocsátkozni, másokra nézve azoknak elfogadhatlanságát kimutatta. A mi azon javaslatokat illeti, a melyek az elszámolási mód megváltoztatására czóloznak oly irányban, hogy bizonyos bevételek, melyek eddig Magyarország javára lettek elszámolva, ezentúl Horvát­Szlavonországok külön bevételei közé soroztassanak, magyar részről már két év előtt rá lett mutatva, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egy­letek, továbbá a bank- és biztosítási társaságok, végül az ezen nyilvános számadásra kötelezett társaságoknál alkalmazottak adóügyeit a közös törvényhozás által alko­tott törvények (1875: XXIV. és XXIX. törvónyczikkek) szabályozzák, és hogy a tisztelt horvát-szlavón országos bizottság e tekintetben teendő törvényváltoztatás szükséges voltának kimutatására semmiféle okot felhozni nem tudott. A mi neve­zetesen az alkalmazottak adóját illeti, tekintetbe veendő még, hogy ezen adót rendesen maguk az intézetek az illetők fizetéséből levonják és az állami pénztárba beszolgáltatják. Ezen alkalmazottak működési helye gyakran változik, hol Magyar­országból Horvát-Szlavonországokba, hol pedig onnan Magyarországba történnek áthelyezések. Ha már most minden egyes esetben a felett kellene határozni, vájjon az illető adóösszeg melyik pénztárba szolgáltatandó be, ez annyi munkával és költséggel járna, mely a pénzbeli eredmény jelentőségével legtávolabbról sem állna arányban. Ellenben a magyar országos bizottság késznek nyilatkozott és nyilat­kozik még ma is beleegyezni abba, hogy a vasúti és gőzhajózási vállalatoknál szedett bélyegilletékek, valamint az 1875: XX. törvényczikken alapuló szállítási adóra vonatkozó átalányösszeg a legutóbbi 10 év bevételei alapján újból kiszámít­tassák. Ugyanily készséggel fogadta a magyar bizottság azon javaslatot, mely az osztály sorsjáték jövedelmében való részesítést illeti; minthogy az osztálysorsjátéknak az 1897. évi VII. törvényczikk alapján történt behozatalával, azaz 1897. évi október hó 1-től kezdve a társországok csakugyan elestek az előbb fennállott számsorsjáték jövedelmétől, a magyar országos bizottság méltányosnak találja, hogy a társországok ezen osztálysorsjáték jövedelmében részesedjenek. A haj­dani számsorsjáték tiszta bevétele az 1887—1896. években a zárszámadások szerint kitett Magyarországon 12,615.000 forintot, Horvát-Szlavonországokban 737.000 frtot, úgy, hogy az összes jövedelemnek 5 1 /2°/o-a esett a társorszá­gokra, mely kulcsot az osztálysorsjáték után befolyó 2,400.000 korona évi bér­összegre alkalmazva, az osztálysorsjáték jövedelméből Horvát-Szlavonországokra 132.000 korona esnék. Képvh. iromány. 1901—1906. XXXVI. kötet. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom