Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.

Irományszámok - 1901-689. A Horvát-Szlavonországokkal megujítandó pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött magyar országos bizottság jelentése

689. szám. 151 Hogy ez a kár elháríttassék, legczélszerűbb volna alulirott regnikoláris bizottság nézete szerint, hogy itt is a leszámolás alkalmával ezek az adók Horvát- és Sziavonorszagok javára átszámíttassanak. A Horvát- és Szlavonországok jövedelmeire, nevezetesen az állami erdőkből származó jövedelmekre vonatkozó ügyletek tárgyában a közös közegek által kötött szerződések utáni illetékek rendesen nem lesznek ezen országokban befizetve, sem ezen országoknak beszámítva. Miért is alulirott regnikoláris bizottság azt tartja, hogy elvileg el kellene rendelni, hogy az ilyen illetékek Horvát- és Szlavonországokban legyenek kiszabva s befizetve; és hogy, ha bárminő oknál fogva mégis ez országok területén kívül fizettetnének be, a leszámolás alkalmával ezen országok javára átszámíttassanak. A vasúti bélyegilleték ós szállítási adóból származó jövedelem 295.454 frt 54 krnyi átalányösszegben lesz a leszámolásba beállítva, a mely összegnek 44°/o-a, tehát 130.000 forint fordíttatik Horvát- ós Szlavonországok belszükségleteinek fedezésére. Habár, alulirott regnikoláris bizottság minden átalányozást elvből ellenez, méltányolja mégis amaz indokokat, a melyek 1889-ben a regnikoláris bizottságokat rábírták arra, hogy a jövedelem ezen nemére nézve átalányösszegben állapodtak meg. A minthogy azonban ez az átalányösszeg 1889-ben az elmúlt évtized tényleges jövedelmei alapján lett megállapítva, ugyanazonképen javasolja alulirott regnikoláris bizottság, hogy ez az átalányösszeg a most lefolyt évtized jövedelmei alapján újból kiszámíttassák, mert az újonnan megépített vasutvonalak s változott közlekedési viszonyok ezen jövedelem összegét is kétségkívül jelentékenyen befolyásolták. Az osztály sorsjáték behozatalával az eddigi számsorsjáték megszűnt s ez által megszűnt az utóbbiból származott jövedelem is. Magyarországon ezt a hiányt az osztálysorsjátékból származó jövedelem pótolja; Horvát- és Szlavonországokban ellenben, a tol az osztálysorsjáték sorsjegyeinek szintén jelentékeny keletje van, az eltörölt számsorsjáték helyébe semminemű jövedelem sem lépett. Alulirott regnikoláris bizottság véleménye szerint megfelelne a méltányosságnak, hogy az osztálysorsjáték jövedelmében ezek az országok is részesüljenek. A mi ezen jövedelemből Horvát- és Szlavonországokat megilleti, ezt ki lehetne számítani többféle módon, a mely módozatok közül alulirott bizottság a százalékszámítást tartja legczélszerűbbnek. Mindezen esetekben oly jövedelmekkel találkozunk, a melyeknek közös ismérve az, hogy azok Horvát- és Szlavonországok jövedelmeit képezik, a melyek nagyon is gyakran ezen országok területén kívül lesznek befizetve ós hogy ezen országoknak nem lesznek beszámítva. Mindezen már azelőtt is fennállott kérdésekhez hozzájárult azonban az előbbi pénzügyi egyezmény lejárta után egy új, de teljesen egyenlő kérdés, t. i. a fogyasztási adók kérdése. Hogyha a fogyasztási adók a termelés helyén, illetve akkor fizettetnek, a midőn a termék forgalomba lép, akkor abból csak az követkézhetik, hogy ezek az adók a fogyasztási terület javára vétessenek számításba is. Ez azonban eddigelé sem történt az 1882. évi XVIII. t.-czikkel behozott ásványolaj-fogyasztási adóra nézve, sem azon szeszmennyiségekre nézve, a melyek Magyarországból behozattak; a midőn pedig a fogyasztási adótörvényekkel az ujabbi időben megállapíttatott, hogy a sör ós czukor utáni fogyasztási adó is a termelés helyén fizettessék, a midőn ez az elv a fogyasztási tárgyak azon menynyiségeire is kiterjesztetett, a melyek Ausztriából és Bosznia ós Herczegovinából hozatnak be, általános törvényes elv erejére emeltetett.