Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.
Irományszámok - 1901-681. Törvényjavaslat, az eszék-diakovár-vrpoljei helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
2 681. szám. Előmunkálati engedélyes és érdektársai utóbb Horsky János mérnököt társul maguk mellé vévén, a vasút terveit 1895. év elején felterjesztették, a melyek alapulvétele mellett 1895. évi június hó 26-án és a következő napokon, a vonal közigazgatási bejárása megtartatott. Ezen a bejáráson úgy a pálya iránya és vezetése, valamint a szükséges építési munkálatok tekintetében általában megfelelő megállapodások jővén létre, azok alapulvétele mellett a tervezők a költségvetést kidolgozták, mire 1896. évi január hó 25-én az engedélyezési tárgyalás is megtartatott. A tervezett helyi érdekű vasútnak az állandó vasutengedélyezési bizottságáltál, ez alkalommal megállapított építési, üzletberendezési ós egyéb engedélyezési feltételei alapján a további tárgyalások Horsky János mérnökkel folytattáttak, kire az előmunkálati engedélylyel szerzett összes jogok és kötelezettségek átruháztattak. E tárgyalások eredményeként Horsky János mérnök kijelentette, miszerint az engedélyezési biztosíték letétele mellett hajlandó a helyi érdekű vasút építésére és üzletére kötelezettséget vállalni. Mindamellett a további tárgyalásokat hivatali elődeim Horsky Jánossal beszüntették, mert az eszek—diakovár—vrpoljei vasútnak, akkor, a megvalósítás reményével biztató nagyobbszabású más vasúti tervezet, nevezetesen a Magyarországot Boszniával közvetlen összeköttetésbe hozandó budapest—szerajevói másodrangú fővonal keretébe leendő bevonását vették kilátásba. Miután azonban a tervezett összeköttetésnek másodrangú főpályaként leendő létesítése iránt a tárgyalások a magyar általános hitelbankkal sikeres eredményre nem vezettek, és tekintettel arra, hogy a vasuttervezet által érintett vidék lakosságának a pálya mielőbbi megvalósítása már évek óta hangoztatott életbevágó érdekét képezi: az eszek—diakovár—vrpoljei vasútnak helyi érdekű vasutként, az ezen vonalon várható forgalom igényeinek megfelelő, egyszerűbb berendezéssel leendő létesítése mutatkozott egyedül czélravezetőnek. Miután a magyar általános hitelbank a vasútnak a megemlített módon leendő létesítésére nem vállalkozott, a még 1897. évben megszakított tárgyalások fonalát ismét felvettem, s a további tárgyalásokat a »Grfrerer Schoch és Grrossmann« budapesti építési vállalkozó czéggel, -— a mely czégre Horsky János az eszek— diakovár—vrpoljei helyi érdekű vasútra vonatkozó előmunkálati engedélylyel szerzett összes jogait és elvállalt kötelezettségeit időközben átruházta — folyamatba tettem. A közigazgatási bejárás és az engedélyezési tárgyalás alkalmával, valamint a korábban Horsky Jánossal, legújabban pedig a most említett czéggel folytatott tárgyalások folyamán, az eszek—diakovár—vrpoljei helyi érdekű vasút építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételei tekintetében létrejött lényegesebb megállapodásokat az alábbiakban van szerencsém ismertetni. A ./' alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett 47c kilométer hosszú helyi érdekű vasút a magyar királyi államvasutak »Eszék« állomásából kiágazólag Diakováron át, a magyar kir. államvasutak Strizivojna—Vrpolje állomásig vezettetnék. . A szabványos nyomtávval építendő pálya akként rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránkint 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés,' illetve esés 8°/ 0 o-ben, a kanyarulások legkisebb félátmórője a nyilt pályán 300 méterben állapíttatnék meg. A folyóméterenként legalább 23"e kilogramm súlyú aczélsinek, függő sínkötés alkalmazása mellett, oly sűrűn rakott talpfákon volnának elhelyezendők, hogy
