Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.
Irományszámok - 1901-680. Törvényjavaslat, a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII., és a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. t.-cz. módosítása tárgyában
680. szám. 423 A gazdasági gyakorlati tanítás czéljaira szükséges eszközök felől rendelkezik. A gazdasági ismétlő tanfolyamok állami segélyezésére 1897. évtől kezdve az állami költségvetésben külön czím alatt bizonyos összeg van előirányozva, az 1903. évi költségvetésben összesen 190.000 korona. Az állami támogatás szükséges azért, mert a községek legnagyobb része kulturális czélokra úgyis nagy, sok esetben már-már elviselhetetlen terhet visel. Minthogy a javaslat a gazdasági ismétlő tanfolyamok fentartását az elemi népiskola összes, már meglevő tényezőinek (tanító, tanhelyiség, felszerelés) igénybevételével czélozza, nagyon valószínű, hogy ha az ezen czélra most előirányzott összeg bizonyos éveken át mérsékelten emelhető lesz, ezzel a gazdasági ismétlő tanfolyamok a legtöbb elemi népiskola mellett szervezhetők és fentarthatók lesznek. III. FEJEZET. A községi és felekezeti tanítók javadalmazása és az állam által gyakorolandó fegyelmi jog. Az elemi népiskolai tanítók javadalmazását első ízben az 1868 : XXXVIII. t.-czikk 142. §-a rendezte. E szerint a tanító fizetése, tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kívül nem lehetett kevesebb, mint a rendes tanítóé 300 forint, a segédtanítóé pedig 200 forint. A törvény ezen rendelkezése azonban csupán a községi tanítókra vonatkozott, mert a 11. §. szerint a hitfelekezetek iskoláikban alkalmazott tanítóik fizetését maguk határozhatták meg. A tanítói javadalmazás újabb rendezése az 1893: XXVI. t.-czikkel történt, a midőn a népoktatási törvény fennebb idézett szakaszának hatálya a hitfelekezetek által fentartott népiskolák rendes és segédtanítóira is kiterjesztetett (l. §.), továbbá mód nyújtatott arra, hogy a tanítói fietések 400 forintig államsegélylyel kiegészíttessenek (16. §.), végre az összes népiskolai tanítók számára öt ízben esedékessé váló 50—50 forint évötödös korpótlék biztosíttatott (2. §.). Ezen törvény alapján a községi és felekezeti néptanítók fizetése a korpótlékokkal együtt 550 forint, vagyis 1.100 koronára, illetőleg 650 forint, vagyis 1.300 koronára emelkedett. Az 1893: XXVI. t.-czikk hatályba léptekor 5.278 olyan tanítói állás létezett, a melynek tanítói ós kántori összjavadalma nem érte el a 300 forintot és 9.015 olyan állomás volt, a melynek összjavadalma 400 forinton alul állott. Ezen törvény indokolása szerint a 300 forintig terjedő fizetési minimum kiegészítésére 603.455 forint, a 400 forint fizetés kiegészítésére pedig 1,442.334 forint állami kiegészítés volt 1893. évben előirányozva, ide nem értve a korpótlékokat, a mely 1898-ban 7.078, 1903-ban már 8.146 tanító számára vált esedékessé, s a mely korpótlékok túlnyomó részét szintén államsegélyből kellett fedezni. Az 1893: XXVI. t.-czikk végrehajtása 1903. év végéig a következő mérvben foganatosíttatott (koronaértékben):
