Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.
Irományszámok - 1901-680. Törvényjavaslat, a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII., és a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. t.-cz. módosítása tárgyában
680. szám. 413 a mely a 10 évesnél idősebb gyermekekre nézve a földmíveléssel foglalkozó községekben megengedi, hogy szünidőn kívül még két hónapig a legnagyobb munkaidőben csak vasárnapi iskolába járjanak, mert e szerint a 11 és 12 éves, vagyis az elemi népiskola V. és VI. osztályába utalt tankötelesek számára a szorgalomidő tulajdonképen csak hat hónapig tart. Ennyi idő alatt a felső osztályokban, a hol a népiskolai kötelezett tantárgyaknak éppen a leglényegesebbjei taníttatnak, lehetetlen a kivánt sikert elérni. Ez is egyik oka, hogy különösen a túlnagy számú osztatlan (egy tanítóval biró) népiskoláink nem oldják meg feladatukat. Az az előny, a mit a szülék a 11—12 éves gyermekek munkáiból nyernek, egyáltalán nem áll arányban azon veszteséggel, a mely a gyermekeket a hiányos népoktatás folytán éri. Ezért kell népoktatási törvényünkből ezen szakaszt törölni. A szakasz 2. pontja az egy községben létező több jellegű iskolák tanítási rendjét szabályozza, főleg abból a czélból, hogy a tankötelezettségnek közigazgatási ellenőrzése könnyíttessék és hogy az ugyanazon községben létező több jellegű iskolák egymás között a szorgalomidőnek később való megkezdésével ne versenyezzenek. A 3-ik pont módot nyújt különösen a földmíveléssel foglalkozó községekben a tanítási időnek alkalmas beosztására. Ezen szakasz a fősúlyt arra veti, hogy minden iskolában a nyolcz hónapig tartó minimális szorgalomidő kitartassék, de ennek a helyi viszonyok által indokolt beosztása tekintetében az iskolai helyi hatóságot hatáskörrel ruházza fel. 13. §. A népoktatási 1868: XXXVIII. törvónyczikk 55. §-a a községi, a 11. §. 3. pontja pedig a felekezeti elemi népiskola kötelezett tantárgyait sorolja fel. Minthogy azonban ez hiányos, szükségesnek látszott az idézett törvényszakaszok hatályon kívül való helyezésével az összes elemi népiskolák számára jellegkülönbség nélkül a kötelezett tantárgyakat itt megállapítani. A testgyakorlás módszerének katonai szabályok alapjára való fektetése szükségesnek mutatkozik a végből, hogy a fiatalság már a zsenge ifjúkorban mintegy játszva szokjék hozzá azon legelemibb katonai gyakorlatokhoz, melyeket eddig csak mint serdülő ifjú tanult megismerni; továbbá azért is, mivel a katonaságnál előírt testgyakorlatok, hosszú idő alatt szerzett tapasztalatok szerint, a test egyenletes kifejlesztésére leginkább alkalmasak. 14. §. Az állami elemi népiskolák most is kivétel nélkül magyar tannyelvűek. Ezen iskolákban a magyar tannyelv a javaslat szerint is érintetlenül marad. A magyar tannyelv természetesen valamennyi kötelezett tantárgyra és így a hiterkölcstanra is kiterjed, ez utóbbinál azzal a könnyítéssel, hogy a magyar tanítási nyelv mellett az illető egyházi főhatóság kívánatára tannyelvül a gyermek anyanyelve is használható. A miként már most is számos állami iskolában gondoskodva van arról, hogy az azokba járó és magyarul nem beszélő gyermekek számára az anyanyelvükön való írás-olvasás a III. osztálytól kezdve, vagyis a midőn a gyermek magyarul írni ós olvasni megtanult, taníttassák, erről a javaslat zárópontjában a lehetőséghez képest szintén gondoskodik. Mielőtt a javaslatnak a nem állami jellegű elemi népiskolák tannyelvére vonatkozó rendelkezését indokolnám, szükségesnek tartom a népiskolai tannyelvviszonyokat az alábbiakban feltüntetni:
