Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.
Irományszámok - 1901-680. Törvényjavaslat, a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII., és a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. t.-cz. módosítása tárgyában
680. szám. 411 hasonló eljárást rendel, s bár a külön vallásoktatás czéljából létesített iskolákat általában nem tiltja el, megakadályozza azt, hogy ilyenekben fejletlen gyermekek túlságos szellemi munkával terheltessenek. 10. §. A népoktatási törvény 4. §-ában az iskolamulasztókkal szemben megállapított birság, minthogy az, tapasztalat szerint, a legtöbb esetben be nem hajtható és mert a szóban forgó törvény a birság kirovásának sanctióját meg nem állapította, — a tankötelezettség érvényre emelése tekintetében czélravezetőnek nem bizonyult. Ennek kell tulajdonítanunk, hogy p. o. 1902. évben a tanköteleseknek még mindig csak 82'2i°/ 0-a járt iskolába, tehát több mint félmillió tanköteles (533.528) egyáltalán nem részesült törvényes oktatásban. A 2,466.224 iskolába járó gyermek összesen 9,436.773 iskolai félnapot mulasztott, a melyből 2,120.565 nap igazolatlan volt, s mindez után csak 98.161 K bírságpénz folyt be. A javaslat 8—10. §-a remélhetőleg gyökeresen segít a mostani tűrhetetlen állapoton, mert a szülővel, gyámmal, vagy gazdával szemben, ha a megintés és a két izben alkalmazott birság eredményre nem vezet, kihágásnak minősíti a tanköteles gyermek által elkövetett igazolatlan iskolamulasztást és ezen kihágást 60 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli büntetni, a mely pénzbüntetés behajthatatlanság esetén elzárással büntetendő. A 10. §. szerint a pénzbüntetés közmunkára is átváltoztatható, a mely rendelkezés a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t.-cz. 115. §-ában foglalt rendelkezéssel megegyezik és viszonyaink közé beillik. A közmunka az iskola körül, az iskolakertben, a faiskolában ledolgozható. Ha az illető közmunka teljesítését 24 óra alatt meg nem kezdi, az elzárás alkalmazandó. Azt, hogy egyebekben a kihágásokról szóló 1879: XL. törvónyczikk alkalmazandó, nem volt szükség itt külön kimondani. A rendes iskolába való járást a nyugat-európai államok kivétel nélkül szigorú törvényes rendszabályokkal biztosítják. így p. o. Ausztriában a ki tanköteles gyermekét az iskolába való beiratástól elvonja, vagy hamis adatot mond be róla, arra 1—20 forintig terjedő pénzbüntetés vagy megfelelően fél—négy napi fogság róható. A ki gyermekét az iskolaév elején, 14 nap alatt be nem iratja, megintendő; s ha ezután három nap alatt még sem gondoskodnék felvételéről, 1—5 forintnyi pénzbüntetéssel vagy megfelelő fogsággal — legfölebb 24 órára — büntetendő. Hanyag iskolalátogatásnál, ha a szülők nyerészkedésből okozták, a pénzbüntetés 10 forintig, a fogság 2 napra terjedhet; ismétlés esetében amaz 20 forintig, ez 4 napra emelkedhetik. Az eljárás mindezen büntetések kiszabásában azon módon folyik, a minőt az általános büntetőkönyv előre nem látott kihágások vizsgálatára és büntetésére elrendel. Poroszországban a szülők büntetésén kívül a gyermekek, ha ok nélkül mulasztanak, kényszer utján is vihetők iskolába, s e végre rendőri segítséghez is folyamodhatik az iskola hatósága. A büntetés mértéke a különböző tartományokban különböző; a továbbképzés kötelezettségét megállapító újabb 18 91. törvény a szülőkre vagy munkaadókra, ha a mulasztást okozzák, 20 márkáig terjedhető pénzbírságot vagy megfelelően 3 napra terjedhető fogságot ró. Szászországban a nem igazolt iskolamulasztás esetében a kapitányság (Amtshauptmannschaft) által a szülők vagy az illető nevelők pénz52*
