Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.
Irományszámok - 1901-636. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a nyíregyháza-vásárosnaményi helyi érdekű gőzüzemű vasut engedélyezése tárgyában
636. szám. 525 II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés illetve esés 6"5 (hat és fél) °/ 0 o-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok; csupán Vásáros-Namény állomás előtt alkalmazható kivételesen 250 méteres sugarú ív. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások ós tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximális lejtviszonyokra és minimális ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb említett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalában csak kivételes esetekben és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azt a kereskedelemügyi minister az engedélyes előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által megokoltnak, — s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4'o (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések általában véve legalább l x / 2 lábas lej tőkkel létesítendők. A pálya 568. és 592. szelvényei között, valamint a vontató vágányon mentesítetlen ártérben építendő töltések víz felőli oldala azonban legalább 2 lábas lejtővel és megfelelő biztosítási munkákkal állítandók elő. A homoktöltések lejtőinek termőfölddel 'való beborítására ós fűmaggal való bevetésére különös gond fordítandó. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő, A homokbevágások lejtőire, melyek l 1 /^ lábasnál meredekebbek nem lehetnek, egymást keresztező humusztartó haránt gyepszalagok fektetendők, s a humuszszal való leborításra és bevetésre kiváló gond fordítandó. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapítandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal ós fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pálya-
