Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.

Irományszámok - 1901-554. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1904. évi állami költségvetésről

2 554. szám. Az állam főbb jövedelmi forrásaiból az 1904. évre előirányzott bevételek, összehasonlítva az 1902. évi zárszámadási tényleges eredményekkel. Rendes bevételek Egyenes adók Fogyasztási és italadók . . . . Bélyeg Jogilletékek . . Díjak . . Dohányeladás Lottójövedék Sójövedék Állami vasgyárak Posta, távírda és távbeszélő. . . Állami vasutak Erdők Ménesbirtok-gazdaságok, gödöllői koronauradalom ós bukinpalánkai csikótelep .... Kincstári birtokok és fürdők . . Ezen számadatokból kiderül, megállapításánál ezúttal is ugyanolyan óvatossággal járt el, mint az előző években, a mennyiben az egyenes adókat 12'7 millióval, a fogyasztási és ital adókat 1'3 millióval, a jogilletékeket 2"1 millióval, a dohányeladást 1 millióval és ezenkívül még három tételt körülbelül 1 millióval kisebb összeggel irányzott elő az 1902. év tényleges eredményeinél. Tette ezt daczára annak, hogy az időközben megállapított eredmények igazolták volna, ha az idei költségvetésbe azt az összeget állítja be, a melyet az 1902. évi zárószámadás kimutat, főleg azért, mert a visszaesések tapasztalás szerint nem az itt szóban forgó tételeknél szoktak bekövetkezni. Ennek a tartaléknak megbízhatóságához tehát kétség alig férhet. Viszont ugyanezen táblázatból megállapítható az is, hogy a bevételek az 1902. évi tényleges eredményen túlmenően irányoztattak elő a díjaknál l'l millióval, a sójövedéknél 0'9 millióval, az állami vasgyáraknál 4'5 millióval, a posta, távírda és távbeszélőnél 4"3 millióval, az államvasutaknál 13'1 millióval, a ménesbirtokoknál és gazdaságoknál l'l millióval. Ezek a magasabb előirányzatok ugyan jobbára az utolsó évek átlagos jövedelmeinek alapul vétele mellett történtek; mindamellett nem hagyható figyelmen kivül, hogy itt főleg üzemekről van szó, a melyek üzleti konjunktúráktól, részben a terméstől ós részben más előre meg nem határozható körülményektől függnek. Egészben véve megállapítható, hogy a bevételi előirányzat megmaradt az elaszticzitási határon belül, de hogy ezen határhoz több ponton már közel jár. Az előző táblázatban foglalt azon adatokat, melyek a bevételi előirányzatot hasonlítják össze, kiegészíti a következő táblázat, mely az ugyanezen jövedelmi források körül felmerülő kiadásokról szól. 1902. évi tényleges eredmény korona 1904. évi előirányzat korona Az 1904. évi előirányzat az 1902. évi tényleges eredmónynyel szemben korona 229,894.221 217,163.000 — 12,731.221 178,068.490 176,730.000 — 1,338.490 33,986.874 33,568.360 — 418.514 53,346.307 51,178.000 — 2,168.307 1,297.638 2,399.450 + 1,101.812 110,204.071 109,157.000 — 1,047.071 2,484.586 2,666.700 . + 182.114 32,609.506 33,521.700 4i 912.194 31,432.945 36,012.900 + 4,579.955 51,380.916 55,685.000 + 4,304.084 222,027.056 235,220.000 + 13,192.944 18,352.454 18,217.910 — 134.544 6,394.474 7,522.752 + 1,128.278 1,018.285 477.008 541.277 hogy a pónzügyminister a bevételi előirányzat