Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.
Irományszámok - 1901-541. A pénzügyi bizottság jelentése „a m. kir. államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről” szóló 514. számú törvényjavaslatról
92 541. szám. 1903. évi időszakban 388 millió koronát meghaladó összeg fordíttatott ezen czólokra — akkor lehetetlen fel nem tennünk a kérdést, vájjon ezen beruházások megfelelően gyümölcsöznek-e? Erre nézve van szerencsénk a mellékletek között néhány táblázatot bemutatni, a melyek feltüntetik a magyar kir. államvasutak pénzügyi és gazdasági helyzetét az 1880-as évek óta. Ha figyelemmel olvassuk ezen táblázatokat és nevezetesen azt, a mely az államvasutaknak üzleti feleslegét és ezzel szemben a beépített tényleges és névleges tőkét, valamint a tényleges és névleges tőke után elért kamatozást tünteti fel, akkor megnyugvással lehet megállapítanunk, hogy eltekintve attól, miszerint az államvasutak teljesen megfelelnek azon közgazdasági czélnak, a melynek érdekében a törvényhozás annak idején az államosítást elhatározta: az államvasutak meghozzák a beruházások megfelelő kamatozását is. Az a jelenség, mely szerint évről-évre ujabb beruházásokat kell tennünk, önmagában tehát nem aggályos, mert ezen ujabb beruházások az üzleti feleslegben megfelelő kifejezésre jutnak. Ha az államvasutakba beruházott névleges tőke kamatozását veszszük, akkor ez a kamatozás jóval alatta marad ugyan annak a kamatszükségietnek, a melyet az állam az államvasutakba beruházott tőkének névértéke után fizetni kénytelen; a kibocsátási veszteségeket azonban az államvasút nem gyümölcsöztetheti. Az államvasutba tényleg beruházott tőkék a mai kamatlábnak megfelelő kamatozást nyújtanak. E kamatozás eléretik annak ellenére, hogy az államvasutak hálózata jórészt a legkisebb jövedelmezőségű és legrosszabbul felszerelt vasúti vonalak államosítása útján jött létre, a mi egyúttal részben annak is magyarázata, miért kell folyton megújuló módon a fölszereléseket kiegészíteni és kibővíteni. Eléretik e kamatozás annak daczára, hogy az államvasutak a h. é. vasutak üzemének ellátásával a vasúti politika czéljait szolgáló, az államvasuti üzemet azonban nagy mértékben terhelő, jelentékeny kiadásokat viselnek és eléretik annak ellenére, hogy az államvasutaknak úgy beruházott tőkéjében, mint üzemi kiadásaiban jelentékeny összeget képviselnek azok a kiadások, a melyek sehol másutt a világon nem rovatnak az államvasuti üzem terhére. Ez alatt azt értjük, hogy az államvasút hazánkban egyik legjelentékenyebb tényezője az állam iparfejlesztési politikájának, a mi kifejezésre jut úgy a beruházási tőke összegében, mint az üzleti jövedelem alakulásában is. Hazánkban az államvasút az az intézmény, a melyre a legnagyobb mértékben nehezedik az iparfejlesztés terhe, a mennyiben a hazai ipar támogatása és különösen az állami vasművek fentartása érdekében beruházási és üzemi szükségletének jelentékeny részét jóval drágábban kénytelen beszerezni, mint ha a beszerzésnél a szabad versenynek nyithatna tért és nem lenne kénytelen az állami vasművek által gyártott összes szükségleti tárgyait, az ezek által megszabott árakon az állami vasműveknél, egyéb szükségleti tárgyait pedig a hazai gyáraknál beszerezni, melyeknek támogatására törvény szerint is oly terheket visel, melyek sehol másutt nem fordulnak elő. Nincs ok az aggodalomra, hogy az államvasutak, ha a kezelés gazdaságosságára a kellő figyelem fordíttatik és e tekintetben az üzleti hányadnak az utolsó években való alakulata parancsoló irányítást ad az igazgatásnak, meg ne hoznák a folyton megújuló beruházások megfelelő jövedelmét. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslatban vasúti czélokra kért 153,040.000 korona hitelnek több mint fele nem beruházás e szó üzemi értelmében, melyet a létező vasúthálózat kiegészítésére és fölszerelésének tökéletes bitesére kell vonatkoztatnunk. A 153,040.000 korona hitelből 81,540.000 koronát új vasutvonalak építésére kér a törvényjavaslat és pedig a következő, a törvényjavaslatban foglalt számcsoportosítástól eltérő, a szükségletet szembetűnőbben mutató részletezéssel;